Tarik szerint a puccskísérlet derült égből villámcsapásként érte a török társadalmat, de a feszültséget az elmúlt években, főként az elmúlt hónapokban érezni lehetett. Utalt arra, hogy lapjuk éppen a puccs előtt fordította le és publikálta foreignpolicy.com cikkét, amiben olyan sommás megállapításokat írtak, hogy: „Houston, baj van. Nagy baj. Lassan, de biztosan, Törökország a szakadék felé halad. A kilátások csakugyan kétségbeejtőek. Terrorizmus, zsarnokság, polgárháború. A horizonton ’’államcsőd’’ és ’’kényszerű feldarabolódás’’ sziluettje rajzolódnak ki. Közeleg a nap, mikor az amerikai döntéshozók, vonakodva bár, kénytelenek lesznek választ találni a kérdésre: mi a teendő ha egy NATO szövetséges rossz útra tér?”
A török származású újságíró szerint a katonaság középvezetéséből egy kisebb gárda igyekezett átvenni a hatalmat, de a puccs
méltatlan volt a török hadsereg múltjához
Több furcsaságot is megemlített. Először is a puccot egy olyan időpontra időzítették, amikor a lakosság java része az utcán sétált, tehát nem aludta át az eseményeket, hogy később már a kijárási tilalomra ébredjen. A puccsisták elfoglalták ugyan az állami tévét, de a török nép, a magyarországiakhoz hasonlóan elsősorban kereskedelmi magántévéket nézz, melyek a puccskísérlet alatt is szabadon működtek, köztük négy, isztambuli hírcsatornát. Recep Tayyip Erdoğan ezért is tudta a médián keresztül könnyen mozgósítani a híveit, ráadásul a köztársasági elnök szállodáját csak azután ostromolták meg a puccsisták amikor az államfő elhagyta az épületet, majd repülőgépét is célkeresztbe fogták ugyan a felkelők, de nem támadták meg, győzedelmes hadvezérként szállt le Isztambulban. Tarik szerint a török hadsereg állítólag a puccs másnapján hivatalosan is azt nyilatkozta, hogy már délután 16 órakor információkat kaptak arról, hogy este 22 órakor puccs lesz, mégsem történt semmi. Tarik értékelése szerint Erdogan a puccsot követően azonban neki tudott látni a tisztogatásoknak és a polgári demokrácia felfüggesztésének. Wagner Péter szerint a török hadsereg vezetésének a nagyobb része nem feltétlenül tudta a puccskísérlet részleteit, különben egy részük nem ment el volna például az egyik tábornok lányának az esküvőjére. A biztonságpolitikai szakértő megnevezte az elkövetkezendő puccsisták legnagyobb kihívását azaz a magánmédia és a közösségi oldalak kontrollálását. Egeresi Zoltán törökországi ismerősei azt mondják, hogy kezd az élet a rendes kerékvágásba visszatérni, de Erdogan és az AKP hívei továbbra is aktívak, sokuk dühödten követeli a puccsisták felelősségre vonását
a halálbüntetés is benne van a levegőben.
Ugyanakkor a halálbüntetés az EU csatlakozási folyamatokban akadályt jelentene, ami azért fontos, mert Ankara ha nem is akar már teljes jogú tag lenni, de bizonyos előnyöket ki akar még harcolni. Tarik arról is beszélt, hogy a kurd párt hiába ítélte a puccsot, a mentelmi jogok felfüggesztése után a kurd parlamenti képviselők könnyen bíróság elő kerülhetnek. A puccs pillanatában történelmi pillanat alakult ki, ha Erdogan elfogadta volna a békeajánlatot a puccsellenes hangulatban, akkor
konszenzus születhetett volna, ehelyett a török államfő tovább keresi a konfliktusokat.
Szóba került az is, hogy ha a NATO és az EU rossz szemmel is nézi a török folyamatokat, ha szót is emelnek azok ellen, Törökország NATO-tagsága egyelőre nincs kockán. Ez azonban nem az incirliki NATO- haditámaszpont jelentősége miatt van, hanem Törökország geopolitikai helyzetéből fakad. Hasonló okok miatt „nem kél félni” az augusztus elsejei Putyin-Erdogan találkozótól sem, hiszen Törökország NATO-tag marad. Az EU-val kötött menekültügyi egyezmény sem borul fel, az ellenben reálisabb kockázat, hogy
a törökországi három millió szír menekült török állampolgárságot kap és az esetleg megszerzett vízmustmentességet felhasználva nyugatra megy.
A hallgatóság kérdésére a szakértők kifejtették, hogy a hadseregből egy ideig biztosan nem próbálkoznak puccsal, hiszen sokként érte őket a tömeg ellenállása, a fegyveresek helyzete amúgy sem rossz, jelenleg társadalmilag elfogadott küldetéseket hajtanak végre, legalábbis kommunikációs szinten az Iszlám Állam és a PKKP elleni háborúban. Az egyik megszólaló szakértő szkeptikusan megjegyezte, hogy hitetlenkedve nézte Ankara közeledését Izrael és Oroszország fele. Szavai szerint nem is érti azokat a híreket miszerint Ankara még Damaszkusszal is fel akarta venni a kapcsolatot, hiszen Törökország nem csak a szír ellenzéknek, de az Iszlám Államnak is háttérországa lehet. Tarik szerint, ha puccs nem is lesz, de
van egy szekuláris társadalmi réteg ami ha kell megpróbálja majd megvédeni az életformáját, hiszen számukra ez létkérdés.