Újabb mandátumra jelöli az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségébe Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt az Európai Néppárt (EPP), amely Bukarestben megrendezett kongresszusán több mint 80 százalékos szavazattöbbséggel döntött erről csütörtökön - írja az MTI.
A német politikus jólétet, biztonságot és demokráciát ígérő programbeszédében leszögezte:
Európa "még több pénzügyi és katonai segítséggel" mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Másfelől szerinte többet kell költenie saját biztonságára, "gyorstöltőre kell csatlakoztatnia" védelmi kapacitásait és az Európai Bizottság testületében egy védelmi biztosi tisztséget is létre kell hozni.
A zöld átállásról Von der Leyen mandátuma sikertörténeteként beszélt Bukarestben, másfelől elismerte: elfogadhatatlan, hogy a gazdákat a megnövekedett költségeik arra kényszerítsék, hogy önköltség alatti áron értékesítsék termékeiket, és anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, azt is leszögezte:
"az EPP mindig a gazdák mellett fog állni".
Az újabb mandátumra pályázó bizottsági elnök azt ígérte: folytatódni fog a külső határok megerősítése, szerinte immár az európaiak és nem az embercsempészek és bűnszövetkezetetek döntik el, hogy ki és milyen feltételek mellett jöhet be Európába.
Bukaresti kongresszusán a júniusi EP-választásokra készülő Európai Néppárt programdokumentumot is elfogadott, amely a házigazda Románia számára kiemelt jelentőségű kérdésben leszögezi:
a Néppárt célkitűzése, hogy elérje Románia és Bulgária teljes schengeni csatlakozását, nem csupán a légi és tengeri határátkelőre korlátozva.
Másfelől a további bővítést vétóval akadályozó Ausztriának is igazat adva azt is céljai közé sorolja, hogy "helyrehozza a jelenleg nem működő schengeni övezetet" a külső határvédelem további erősítése, és az Európába irányuló illegális migráció megakadályozása révén.
Az EPP szerint a következő választási ciklus idején a Frontexet valódi európai határ- és parti őrséggé kell alakítani, meg kell háromszorozni, azaz 30 ezerre bővíteni személyzetét, és megfelelő műszaki felszereléssel kell ellátni a külső határvédelem erősítése és a belső szabad mozgás biztosítása érdekében. Másfelől az EPP olyan EU-n kívüli biztonságos országokkal szorgalmaz megállapodásokat, ahova átirányíthatják a menedékkérőket, tekintettel arra, hogy "sem a genfi menekültügyi egyezmény, sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosítja egy menedékkérőnek a befogadó ország megválasztásának jogát."
"Az illegális migráció eszközként történő felhasználása egy hibrid háborús stratégia, amely az európai biztonságot fenyegeti, és meg kell állítani. Ennek érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását ideiglenesen felfüggesszék. Nem engedjük meg senkinek, hogy zsarolja Európát"
- szögezi le az Európai Néppárt programdokumentuma.
A kétnapos bukaresti kongresszus második napján Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke, valamint az EPP tagpártjainak 11 állam- és kormányfője, köztük a házigazda román Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről köztársasági elnökké választott Klaus Iohannis román államfő mondott beszédet. Iohannis szerint Európa csak akkor fog a sokszínű egység és béke földrésze maradni, ha sikerül megakadályozni a szélsőséges irányzatok térhódítását, és az EPP megnyeri az idei EP-választásokat.
Ursula von der Leyen egyedül pályázott arra, hogy az EPP "vezető jelöltje" legyen. A titkos szavazáson 400 támogató, 89 elutasító szavazatot számoltak össze, tíz voks érvénytelen volt. A kongresszuson az 51 tagpárt és 27 társult szervezet 801 küldöttének biztosítottak szavazati jogot, a valós jelenlétről az EPP sajtószolgálata nem adott tájékoztatást az eseményen akkreditált újságíróknak.
(Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Néppárt kétnapos bukaresti kongresszusának második napi ülésén, 2024. március 7-én. MTI/EPA/Robert Ghement)