Van-e köze a hamis euróknak a Keleti Partnerséghez?

A fideszes keleti nyitás politikája eddig leginkább szavakban merült ki, valódi tettek nem követték.

Mint azt tegnap megírtuk, Veress Áron, aki a magát az ezt cáfoló tényektől nem zavartató Fidesz szerint nem a Fidesz IT elnöke, hamis euró bankjegyeket akart elsütni a Keleti pályaudvaron. A rendőrség beszámolója szerint lebukása után házkutatást is tartottak nála a nyomozók, ahol összesen 30 ezer hamis euró bankjegyet találtak nála. A fideszes politikus azt mondta vallomásában, hogy egy moldáviai férfitól kapta a hamis bankjegyeket egy tartozás fejében, sajnálja, hogy csőbe húzták. A bíróság elrendelte a letartóztatását.

A nol.hu azonban az ügyről további részleteket is megtudott. A portál úgy tudja, a hamis százeurós rendkívül rossz minőségű volt, még a festék is fogott rajta, ezért az arab pénzváltó azonnal visszakérte az érte adott forintokat, és provokációtól tartva besétált a rendőrségre feljelentést tenni. Veress elfogása után azt mondta – írja a portál –, román és moldáv vállalkozókkal üzletelt, akiknek több mint egy éve kölcsön adott 8000 eurót. Hosszas unszolására végül kamatostól visszafizették a kölcsönt, igaz, a közel 30 ezer euróért ki kellett utaznia Milánóba. Már késő volt, amikor észrevette, hogy átverték. Sajnálja, hogy ilyen könnyen sikerült neki. Vallomásában beismerte, hogy lúzer volt. A nol.hu azt is megtudta, a Fidesz Ifjúsági Tagozatának országos elnöke a hamis bankjegyeket egy legális pénzváltónál korábban már megkísérelte beváltani. Vallomása szerint azonban onnan szó – és a jelek szerint feljelentés – nélkül egyszerűen elküldték. Csak annyit mondtak neki, hogy nincs üzlet.

Ezzel a vallomással viszont a nol.hu szerint Veress lényegében beismerte, hogy tisztában volt azzal, hogy az üzletfeleitől kapott bankók – vagy legalábbis ezeknek egy része – hamisak. Mégis, ahelyett, hogy visszaadta volna üzleti partnereinek, inkább rá akarta sózni azokat egy balekra a Keletinél. Pechére az arab pénzváltót nem ejtették a fejére – írja a portál.

És hogy ez a nyolc-, illetve harmincezer euró hogy jön a Keleti Partnerséghez? Mindjárt kiderül.

Veress Áron ugyanis több cégben is érdekelt volt, ezek nagy része azonban édesanyjával közös fogászati vállalkozás. Önálló cége mindössze egy volt, a Keleti Partnerség Szolgáltató Kft. E céget 2011 decemberében alapította 500 ezer forint törzstőkével. Ám a vállalkozás a céginformációs szolgálat közhiteles nyilvántartása szerint azóta egyszer sem tett eleget beszámolási kötelezettségének. Azaz: nem adott le mérleget, eredménykimutatást.

Viszont a kft. ellen 2013 júniusában az adóhatóság észak-budapesti egysége végrehajtási eljárást kezdeményezett. Amely az utolsó pillanatig is hatályban volt. Az természetesen adótitok, hogy az adóhatóság mi alapján indította meg a végrehajtást, ám az tény, hogy az állam a Fidesz IT elnökének cégével szemben fennálló tartozást így kívánta behajtani. A Keleti Partnerség Kft. adószámát végül 2014 májusában törölték, a cég kényszertörléséről szóló végzés pedig három napja, 2015. február 9-én jelent meg a Cégközlönyben.

Az érdekes kérdés, egy éve lehetett-e megspórolt 8 ezer eurója (kb. 2,4 millió forint) Veressnek. Ezt a NAV vagyonosodási vizsgálata meg tudná állapítani. Az már sokkal érdekesebb kérdés, hogyan jött ki a 8 ezer euróra a további 22 ezer euró kamat egy év alatt, ami uzsorázásra utal. A legérdekesebb kérdés az, van-e összefüggés a fideszes politikusnál fellelt 30 ezer, hamisnak bizonyult euró, valamint az adóhatóság által a Keleti Partnerség Kft.-től követelt összeg között. Amit állítása szerint keleti partnereitől kapott.

Kérdés kérdés hátán…