Ettől még persze nem kell rögtön a kardunkba dőlni, hiszen ez van ha valamit nem akarunk megoldani, arra létrehozunk egy bizottságot országában még nem feltétlenül garancia arra, hogy a maradék magyar buszgyártást is szétverjék, akár kisülhet ebből valami jó is.
Ehhez azonban pár apróságot még meg kéne oldani, de erről majd később.
A kormány célja a hazai közúti tömegközlekedés elöregedett járműparkjának magyar gyártású buszokkal történő megújítása, amelyet a közlekedési társaságokkal együttműködve, közös érdekek mentén kívánunk megvalósítani – mondta a Kormany.hu-ra kikerült tájékoztató szerint Varga Mihály a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság alakuló ülésén a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A tanácskozáson az M3 metró pótlását szolgáló buszok magyarországi gyártóktól történő beszerzésének lehetőségéről is tárgyaltak.
A Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság (NABB) feladata, hogy - a regionális közlekedési központokkal és a flottakezelő társaságokkal közösen - előkészítse az iparpolitikai céloknak megfelelő autóbusz-beszerzéseket és egységesítse a magyar autóbuszipar fejlődését elősegítő beszerzési szempontokat. A bizottság mostani ülésén kiemelt kérdés volt a BKV metrópótló autóbuszainak a beszerzése - írják.
Tudta? Tudják!
Varga Mihály, mint a NABB elnöke, kiemelte: tudjuk, hogy a közösségi közlekedésben használt buszállomány átlagéletkora 14 év, de nem ritka - 7.000-ből hozzávetőleg 1.000 - a 20 évnél többet futott busz sem. Célunk, hogy 2020-ra ez az időtartam 10 évre csökkenjen. Hozzátette: ezt többségében hazai gyártású buszokkal kívánjuk megvalósítani, mert ez segíti a magyar gazdaság növekedését és a munkahelyek számának további emelését.
Emellett NABB munkáját a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Munkacsoport (ilyenünk is van már) segíti. A tervek szerint a NABB és a Munkacsoport szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik majd, tagjai a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős- és a vagyonpolitikáért felelős államtitkára, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős-, illetve az államháztartásért felelős államtitkára, de meghívást kap rá Budapest főpolgármestere és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
Apró problémák azért még vannak, mint például a miből kérdése
Rögtön az első, az a bizonyos Európai Unió, amely finoman szólva is kötött közbeszerzési szabályokat hozott: az uniós csatlakozással végképp piacát vesztett, és a tőkeerős nyugati vállalatok miatt versenyhátrányba kerülő (maradék) magyar járműipart az uniós forrásokra utalt piaci szegmensben nem hozhatsz előnyösebb helyzetbe. Vagyis az uniós forrásokból (értsd: pénz) így is, úgyis nyugati buszt fogsz venni, mert a szabályok szerint azok olcsóbbak és/vagy jobbak, pont azért mert tőkeerősebbek, több pénzük van fejleszteni, így nagyobb esélyük van győzni a pályázatokon. Ördögi kör ez a magyar busz számára.
Az sem világos még, hogy mit tekintünk magyar busznak - hívta fel erre a figyelmet a VEKE. Az, amely külföldi tulajdonban van, de legalább részben hazai gyártóbázissal, bedolgozókkal dolgozik, buszai pedig mondjuk 40-60 százalékban magyar alkatrészből készülnek, vagy az, ahol épp fordítva: magyar tulajdonosként gyakorlatilag csak összeszereli a külföldön gyártott buszt.
Előbbire - bár ez pont nem busz, hanem vasút - jó példa a svájci Stadler, amely az utóbbi tíz évben jelentős gyártókapacitást hozott létre hazánkban, természetesen jól felfogott érdekei mentén, hiszen az egykori magyar vasúti gyártás szakembergárdája még kéznél volt, ráadásul piacképes termékeivel egész Közép-Európában eséllyel pályázik az EU-s tendereken.
Ezek persze hipotetikus kérdések, mert a nagy bizottságizósdi közben egyedül arról az apróságról nem esett eddig szó, hogy az egészet miből fogják finanszírozni, vagyis a pénzről. Ismerve az Orbán-kormány eddigi hozzáállását a magyar buszhoz (éveken át tartó buszbeszerzési stop eredményeképpen tönkrement, ellehetetlenített, kivéreztetett magyar gyártók), a következő hónapokban szép szavakból, ügyesen megfogalmazott közleményekből és nagy-nagy tervekből biztosan nem lesz hiány.