"Kevés okunk van ünnepelni, és sok a dolgunk"
- mondta az ellenzéki többségű, ám hatalmától megfosztott venezuelai parlament vezetője Lenín Moreno ecuadori elnökkel közös szombati sajtótájékoztatóján Salinasban. Moreno jelezte: támogatja a venezuelai politikus kísérletét a demokratikus változásra. Guaidó a közelmúltban felkereste Kolumbiát, Brazíliát, Paraguayt és Argentínát, hogy támogatókat gyűjtsön Nicolás Maduro venezuelai elnökkel szemben. Tervei között egy perui látogatás is szerepelt.
Az ellenzéki vezető egy januári tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát, és mintegy 50 országot - köztük az Egyesült Államokat - sikerült maga mögé állítania.
Venezuela: több uniós állam vezetője is Guaidót támogatja
A német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guaidót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban.Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat.
Guaidó nem közölte hazatérése pontos dátumát, de szóvivője, Edward Rodriguez szerint hétfőn kerülhet rá sor. A politikus - aki ellen hazájában nyomozás zajlik - azt kockáztatja, hogy a venezuelai hatóságok letartóztatják, ha belép az országba. Guaidó az ellene zajló eljárás miatt el sem hagyhatta volna Venezuelát. Maduro szerint az ellenzéki vezetőt az Egyesült Államok bujtotta fel, hogy megdöntse hatalmát.
Az Európai Unió óva intette Madurót attól, hogy elfogja Guaidót.
Minden olyan intézkedés, amely veszélyezteti az ellenzéki vezető szabadságát, biztonságát vagy sértetlenségét, a feszültségek jelentős fokozódásához vezethet, és a nemzetközi közösség határozott bírálatát váltaná ki
- jelentette ki szombaton Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Guaidó múlt pénteken a venezuelai határnál fekvő kolumbiai Cúcuta városba utazott, hogy megpróbálja bejuttatni a javarészt az Egyesült Államok által küldött humanitárius segélyeket Venezuelába. A segélyeket bejuttatni próbáló tüntetők és a fegyveres erők között összecsapások törtek ki, egyes hírek szerint legalább négyen meghaltak, és mintegy 300-an megsebesültek.
A hadsereg kezében a venezuelai hatalom sorsa
Mi történt?Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet megértsük, érdemes áttekinteni a venezuelai demokratikus parlamentarizmus jelenlegi állapotát, amit röviden úgy is összefoglalhatnánk, hogy tulajdonképpen nem létezik. Nicolás Maduro a megválasztott és ellenzéki többségű parlamentet gyakorlatilag megfosztotta jogaitól, a legfelső bíróság szerint minden döntésük semmis, helyette alkotmányozó nemzetgyűlést hozott létre az elnök.