- A tisztújítás előtt talán nem sokan tettek volna fel még egy balatoni nyaralást sem arra, hogy minden úgy fog történni, ahogy szerette volna. Az biztos volt, hogy marad pártelnök, de a támogatottság mértéke kérdéses volt, az pedig még bizonytalanabb, hogy azt a hat alelnököt választják-e meg a küldöttek, akiket szeretett volna. Mit tett volna, ha nem így alakul?
- Jeleztem előre, hogy ha nem kapom meg a párttól azt a bizalmat, ami szerintem szükséges a győzelemhez, akkor nem fogom vállalni az elnöki felelősséget. Egy ilyen hatalmas küzdelembe csak akkor érdemes belevágni, ha az ember azt érzi, ura az eseményeknek. Akinek a csatában még a saját lovával is meg kell küzdenie, az veszített. Szerencsére a tagságtól mind a személyemre, mind a hat alelnökre megkaptam azt a támogatást, ami szükséges ahhoz, hogy kellő magabiztossággal vágjak bele a munkába.
- Azt nyilatkozta az eredmény után, hogy azoknak az alapszervezeteknek is szeretne bizonyítani, akik nem úgy szavaztak, ahogy szerette volna. Nem naivitás ez?
- Nem. Hiszek abban, hogy azokkal is megértethető ez az egész folyamat, akik most még nem akarják, vagy nem tudják elfogadni. Persze tudom, hogy lesznek állandó kerékkötők, akik csak azért is keresztbe akarnak majd tenni, de egyrészt a számukat elenyészőnek tartom, másrészt nem kecsegtetem őket azzal, hogy ez lesz életük döntése.
- Milyen a kapcsolata most azokkal, akiket Novák Elődön kívül még megvétózott? Szávay István és Apáti István lépett vissza a leghamarabb, majd a kongresszus előtt közvetlenül Hegedűs Lorántné is. Mit gondol, felmérték az erőviszonyokat és taktikai visszavonulást hajtottak végre, vagy tényleg úgymond beálltak a sorba a pártelnök mögé?
- A kapcsolatom jónak mondható mindhárom személlyel. Enikővel még kell beszélgetnem, ennek inkább párttól független okai vannak, de azt hiszem, minden rendben lesz. A két Istvánnal pedig már együtt is dolgozunk gőzerővel. Apáti Istvánnal Kocsordot segítjük közösen és más terveink is vannak, Szávay Istvánnal pedig – fura, de így van – soha nem volt még ennyire jó a munkakapcsolatunk. Összességében úgy érzem, hogy minden a helyére kerül nagyon hamar, és a nyáron már erősen építkezni tudunk, ősszel pedig nagy sebességbe kapcsolunk.
- Hegedűs Lorántné furcsa indokkal jelentette be a visszalépését. Egy Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy azért vált "okafogyottá alelnökjelölti szerepvállalása", mert Vona Gábor "megszüntette szerződéses jogviszonyát Baranyi Tibor Imrével". Miről van szó pontosan?
- Enikő indoklását nem kívánom kommentálni. Egy biztos, nem én szüntettem meg Baranyi Tibor Imre szerződését, hanem ő kérte azt, mivel méltatlan támadások érték, és nem akarta kitenni sem magát, sem engem ennek a továbbiakban. Én ezt tudomásul vettem, hiszen a vele való baráti kapcsolatom nem egy papíroson és nem is pénzen alapul. A beszélgetéseink egyébként nem is szűk értelemben vett politikáról, hanem szellemi, lelki kérdésekről szólnak és számomra mindig inspirálóak.
- Annak ellenére, hogy az őt ért vádakat már többször tisztázta ő is és mások is (legutóbb például a Magyar Hüperiónban jelent meg egy interjú és egy elemzés is ezzel kapcsolatban), Baranyi Tibor Imrét össztűz alá vette a Jobbikot gyengíteni próbáló balliberális és fideszes médiabirodalom. A kettejük viszonyát mennyiben befolyásolták az elmúlt időszakban kívülről és néha belülről is érkező támadások?
- Nyilván próbára tették, hiszen az ilyet nem lehet megszokni. De van az a mondás, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Továbbra is barátok vagyunk. Baranyi Tibor Imrével lehet egyetérteni és lehet nem egyetérteni, de véleményem szerint azon pár értelmiségi között van a mai Magyarországon, akinek a gondolatait érdemes megvizsgálni, mert olyan új aspektusokat tud felvetni, ami valóban szellemi és intellektuális kihívást képes jelenteni, és ami ezáltal közelebb vihet bennünket egy szebb jövőhöz.
- Ha már itt tartunk, több sajtó-helyreigazítási pert indított az úgynevezett Habsburg-vádak miatt a személyéről hazudozó Ripost és egyéb Fideszhez közeli bulvárlapok ellen. Egy közszereplőnek sokat el kell viselnie, miért tartotta fontosnak, hogy megindítsa a pereket, és hogy állnak az ügyek?
- Soha sem tagadtam, hogy királyságpárti vagyok, mint ahogy azt sem, hogy a kérdést inkább személyes elvi, mint gyakorlati kérdésnek tekintem. Ma Magyarországon sem koronaérett királyjelölt, sem királyérett társadalom nincs. Erről több éve írtam már egy cikket a Magyar Nemzetbe, de nyilván az ilyen bulvár hóhérokat nem az igazság érdekli, csak a kivégzés. Fáj, de elviselem ezeket támadásokat, mert ilyen a politika. A szerzőiket pedig a sorsra bízom, ugyanis abban hiszek, hogy mindenki azt kapja vissza a létezéstől, amit beletesz. Ez a hitvallás pedig könnyűvé teszi az életemet, ugyanis nincs bennem soha bosszúvágy.
- Volner János jelenleg a legnépszerűbb alelnök a pártjában, ő kapta a legtöbb szavazatot. Azzal, hogy megtette frakcióvezetőnek, nem fél attól, hogy a fejére nő?
- Nem. Ha egy vezető fél a saját vezetőtársaitól, fél a tagságától, fél a szimpatizánsaitól, az lényegében megbukott. Akkor erős a Jobbik, ha nem csak én vagyok erős, de erős emberek is vesznek körül. Jánossal az előző ciklusban közösen vezettük a frakciót, általános helyettesem volt. Nagyszerűen fogja ellátni ezt a feladatot.
- Mit vár tőle az elkövetkező két év parlamenti munka során? Volt konkrét kérése hozzá?
- A választási győzelem és a kormányzati felkészülés jegyében kell dolgoznia neki is, mint mindenkinek. Ha a frakcióvezetés tekintetében jól tehermentesít engem, és én az elnöki feladataimra tudok jobban koncentrálni, akkor mindent elértem, amit ezügyben akartam.
- Térjünk rá Novák Elődre: Mirkóczki Ádám szóvivő a hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a volt alelnök szándéknyilatkozata okozta azt a bizalmi válságot, amely miatt a párt elnökének a kizárás mellett kellett döntenie. Novák Előd úgy tartja, hogy annak "minden mondata helytálló". Mi volt a gond akkor a szándéknyilatkozattal?
- Az egy jól megfogalmazott, de rossz sugalmazásokat tartalmazó iromány volt. Elhintette a Jobbikban a bizalmatlanság magvait. Ez pedig a legrosszabb, ami egy közösséggel történhet. Ha egy politikai párt vezetői között, egy frakció tagjai között, vagy a vezetők és a tagság között kicsírázik a kétely, akkor ott vagy gyorsan lépni kell, vagy szinte menthetetlen a helyzet. Nem akarok már egyébként ezzel foglalkozni, ami történt, megtörtént, tanulni kell belőle, és még erősebbé, még jobbá tenni a közösséget.
- Még a vétó környékén egyszer úgy fogalmazott, hogy Novák Előd jövője rajta is múlik. Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna ez a szándéknyilatkozat, akkor maradhatott volna?
- Elődnek valóban ezt mondtam, és ezt így is gondoltam. Aztán a tisztújítási folyamat másfél hónapja azt mutatta meg nekem, hogy ő egy magányos mozgalmár, nem pedig egy profi politikus. A mozgalmár karakternek vannak pozitívumai természetesen és van romantikája is, de amikor egy ország vezetésére készülünk, akkor a politikai közösségnek olyan fegyelmezettséggel kell működnie, akár egy hadsereg.
- Ez azt jelenti, hogy nincs helye a kritikának?
- Nem, nem azt jelenti. A konstruktív kritika az egyik legfontosabb része egy sikeres szervezetnek. Aminek nincs helye az a fegyelmezetlenség.
- Mit gondol arról, hogy Szegedi Csanáddal, Pősze Lajossal, Rozgonyi Ernővel vagy Endrésik Zsolttal szemben Novák Előd legalább az esküjéhez hű maradt, és visszaadta a mandátumát?
- Nagyra becsülöm ezért. Emelt fővel tudott távozni, és ez szerintem mindenképpen jó dolog. Minden vitánk ellenére úgy tudtunk elválni, ahogy az egykori bajtársakhoz méltó.
- Elkezdtek arról is cikkezni, hogy Novák birtokában hangfelvételek vannak, de ezt ő cáfolta, ugyanakkor azt elismerte, hogy vannak olyan személyes és politikai információi a Jobbik jelenlegi vezetéséről, ami kínos helyzetbe hozhatja a pártot. Nem tart bosszútól?
- Egy pártelnök állandóan ki van téve annak, hogy egy távozó ember visszatüzel rá. Ezzel azóta együtt élek, amióta elnök vagyok. Nem félek ezért egy ilyen szituációtól, mert aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik, de ahogy mondtam, a bosszú nem az én műfajom, ha valaki él vele, akkor az az ő baja. Egyúttal nem hinném, hogy Novák Előd erre készülne.
- A pártban maradhat?
- A párttagság kérdése nem is volt téma.
- Kétszer ült már össze a Volner János, Z. Kárpát Dániel, Toroczkai László, Sneider Tamás, dr. Fülöp Erik és Janiczak Dávid alkotta elnökség. Az első ülés után Toroczkai László úgy fogalmazott, hogy voltak parázs viták is. Hogyan értékeli az új elnökséget?
- Nagyon inspirál. Össze kell még csiszolódni, ráadásul az első üléseken főképpen technikai, szervezeti témákról kellett beszélnünk, de ha igazán beindul az élet, és napirendre kerülnek az izgalmas politikai, szakmai kérdések, akkor azt gondolom, hogy még parázsabb viták, de baráti, bizalmi légkör fog uralkodni. Ez egy nagyon erős elnökség, és meggyőződésem, hogy az elődeihez hasonlóan képes lesz megbirkózni azzal a történelmi feladattal, ami előtte áll.
- Akkor nem Bólogató Jánosokat kért fel maga mellé?
- Nem. Volner Jánost kértem fel frakcióvezetőnek…
- Pedig ez lenne az orbáni irány. Sok helyről kapja azt a vádat, hogy másolja Orbán Viktor hatalomtechnikai megoldásait, és ugyanazt építi fel a Jobbikban, mint ő a Fideszben. Török Gábor úgy fogalmazott, hogy egyre inkább nem Vona Gábor a Jobbik elnöke, hanem a Jobbik Vona Gábor pártja...
- Nem szeretem ezeket az összehasonlításokat, mert úgy gondolom, hogy Orbán Viktor és én teljesen más személyiségek vagyunk. Ami közös bennünk, hogy mindketten vezetünk egy pártot. Ő lassan harminc éve, én meg tíz éve. Nyilván ennyi idő alatt mindketten kerültünk olyan kihívások elé, amelyek hasonlóak, hiszen ugyanabban a magyar közéletben veszünk részt. Az, hogy Orbán Viktor átment olyan folyamatokon, mint amiken most én, az nem azt bizonyítja, hogy őt másolnám, hanem azt, hogy ő hamarabb kezdte, és hogy a politikának, úgy tűnik, vannak törvényszerűségei.
- Radikális még Vona Gábor?
- Azt hiszem, hogy soha életemben nem voltam még annyira radikális, mint most. Persze nem mindegy, mit értünk a kifejezés alatt. Ha csupán annyit értük alatta, hogy ha kell, ha nem, ha jó, ha nem, nyersen és keményen fogalmazok a felszólalásaimban, jól megmondom a magamét, akkor nem vagyok radikális. Ha azt értjük alatta, hogy a problémák gyökeréig akarok leásni, hogy minél többet megértsek a világból és ez alapján meghatározzam, mit kell tennem, akkor igen: ebben az értelemben radikális vagyok. Azt érzem, hogy elnökként nem az a feladatom, hogy én legyek a legjobb szónok, én legyek a legjobb szervező, én legyek a legnépszerűbb, én legyek a legokosabb, nem. Az én feladatom, hogy a legmélyebbre ássak. A gyökerekig. Ez az én radikalizmusom.
- Az sem alaptalan, hogy a "nemzeti néppárt" irányvonallal a Fideszt próbálja másolni? Nem túl gyenge identifikációs kísérlet az, hogy "ugyanolyanok vagyunk, mint a Fidesz, csak nem korruptak"?
- Az, hogy a Jobbiknak nemzeti néppárttá kellett válnia, szerintem az Alapító Nyilatkozatunkból természetes módon fakad. Átmentünk a politikai kamaszkorunkon, amikor az ember érzelmei, indulatai sokszor erősebbek, mint a stratégiai, taktikai megfontolásai és a felelősségtudata, de ez is normális. Aztán mára politikai értelemben is felnőtté váltunk, ami szintén normális. Vannak, akik megijednek ettől a változástól, vagy morális problémaként élik meg, pedig ez elkerülhetetlen fejlődési folyamat. A változás az élet legfontosabb törvénye. Ami nem változik, az meghalt. A kérdés tehát nem az, hogy kell-e, hanem az, hogy hogyan változzunk. Amíg korábban azt hittük, hogy minden falat ledöntünk, most már tudjuk, hogy nem minden falba kell beleverni a fejünket.
- De ez nem csupán az "elfideszesedés" megideológizálása?
- Egyáltalán nem gondolom, hogy a Jobbik elfideszesedne. Ez egy olcsó és jól hangzó vád, amit lehet puffogtatni, de úgy őszintén, mit is jelent ez? Mit is adtunk fel a programunkból, vagy mit vettünk át a Fidesztől? Semmit. Ha valaki ezt úgy érti, hogy a Jobbik is egyre inkább kormányképes, professzionális szervezetté válik, amely képes lesz a Fideszt legyőzni, akkor azt mondom, ez így van. De ne keverjük már ezt össze az alapelveink elárulásával!
- A meghirdetett konzultációjuk, a Valódi Nemzeti Konzultáció (VNK), amely az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét öleli fel, a nevében is utal a korábbi fideszes konzultációra, azzal a különbséggel, hogy ez "valódi". Már többször nyilatkozott arról, hogy mit jelent ezúttal a valódi, tehát hogy nem álkérdéseket akarnak feltenni, és nem adatgyűjtésre mennek rá. Van azonban realitása a jelen politikai miliőben, hogy a magyar társadalom jelentős része elhiggye még azt, hogy a politikusok ténylegesen kíváncsiak a véleményükre?
- Ha nem hinném, hogy van, akkor nem vágtunk volna bele. A nemzeti konzultáció nem rossz műfaj, sőt, nagyon hasznos lehet. Sajnos a Fidesz visszaélt vele és lejáratta. A mi feladatunk tehát, hogy a három égető probléma szakmai, társadalmi megvitatásán túl, visszaadjuk a politika és az emberek közötti párbeszéd méltóságát, hitelességét és értelmét. Erről is szól a Valódi Nemzeti Konzultáció.
- Elvileg ősszel kapja meg minden háztartás a konzultációs kérdéssort, ami azt jelenti, hogy a nyáron össze kell állítaniuk. Arról volt szó, hogy a kérdések megfogalmazása során kikérik az oktatásban és egészségügyben dolgozók szakmai véleményét. Milyennek értékeli a szakmák részéről a nyitottságot, mennyire voltak eredményesek a találkozók?
- Mind a lakossági fórumok, mind a szakmai találkozások nagyon hasznosak voltak. Nagyon helytelen, hogy a Habony és G. Fodor fémjelezte Fidesz-gépezet a közéletet egy cinikus kommunikációs bokszmeccsé silányította. Különösen G. Fodor Gábor fellépése nagy csalódás nekem, akinek Eric Voegelin amerikai filozófusról írt könyve nagy olvasmányélményem volt. Velük ellentétben a VNK számunkra egy találkozási lehetőség, ahol őszinte vitára és eszmecserére kerülhetett sor. Nagy élmény és hatalmas tapasztalat volt számomra az a több tucat szakmai egyeztetés és közel harminc lakossági fórum, amit az elmúlt hónapokban ezeken a területeken végigvittem. Az pedig nagy öröm, hogy a párt többi vezetője is aktív szerepet vállalt benne. Szeptemberben mennek a kérdőívek, és kezdődik a második szakasz.
- A VNK egyik arca és szakmai bástyája Dúró Dóra, Novák Előd felesége, aki most emberileg nagyon nehéz helyzetben van, és úgy fogalmazott, hogy elviselhetetlen a fájdalma. Nem tart attól, hogy ő is követi a frakcióból kizárt férjét, vagy esetleg megroggyan a súly alatt?
- Dóra bejelentette, hogy marad. Ő nem azért képviselő, parlamenti bizottsági elnök, frakcióvezető-helyettes és a VNK egyik vezető arca, mert Novák Előd felesége, hanem azért, mert alkalmas rá. Hatalmas munkabírása van, és nagyon tehetséges. A frakcióelnökségi üléseken rendre meglep a politikai érzékével. Szerencsére a férje is támogatja, és én is jeleztem a számára, hogy szeretném, ha folytatná a munkát. Mind emberileg, mind politikailag segíteni fogom.
- Schiffer András lelépése kapcsán egy interjúban azt mondta, hogy sajnálja, mert abban bízott, hogy együtt fogják leváltani a XX. századi pártokat. Ez azt jelenti, hogy ha maradt volna Schiffer az LMP társvezetője, akkor várható lett volna egy Jobbik-LMP koalíció?
- Nem koalícióról van szó, hanem egy emberi szimpátiáról, amivel figyeltem András tevékenységét. Sok vitánk ellenére kölcsönösen tiszteljük a másikat, és van egy közös célunk: szeretnénk, ha Magyarország a XXI. századba lépne végre, és megszabadulna a XX. századi pártok – a Fidesz és az MSZP – fogságából. Sajnálom, hogy lemondott, de az LMP-ben valóban kevés volt a fantázia, és ez egy idő után felőrli az embert.
- Egyedül maradt a Jobbik meghatározó erejű XXI. századi pártként. Az osztrák elnökválasztáson azt láthattuk, hogy az ottani "nemzeti radikális" párt, az FPÖ jelöltje ellen mindenki összefogott. Nem tart attól, hogy egy tovább erősödő Jobbik esetén hasonló helyzet állna elő, azaz egy Jobbik kontra Mindenki felállás lenne?
- Szerintem az ilyen helyzet mindig átmeneti. Ha egy párt ellen mindenki más összefog, az általában azt szokta jelenteni, hogy a jövőt és változást hozni tudó erőt megpróbálják a múlt erői közösen visszaszorítani, mert amennyiben az győzni tud, feleslegessé válnak. Ez történt Ausztriában, de az FPÖ győzelme szerintem csak idő kérdése. És azt gondolom, hogy ez a szituáció a Jobbik és Magyarország esetében is nagyon közel van már. Én tehát nem fogok meglepődni, bármilyen hihetetlenül is hangzik most, ha a Fidesz-MSZP tengely összeáll majd velünk szemben.
- Végezetül, elnézve az elmúlt egy-két hónapot, elég sok izgalmas pillanatot élt meg a Jobbik, amelynek egy részét a nyilvánosság is láthatta. Most, hogy jön a nyár, a politikai uborkaszezon, várhatóak még izgalmak, vagy már elfújta a viharfelhőket, kitisztult az ég a párt felett?
- Remélem, hogy igen. Én már a munkára koncentrálok minden porcikámmal.