Vörösiszap-ügy: „A profitot privatizálni, a veszélyt és a kárt államosítani!”

A cégvezetők mulasztások miatti büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy tervezési hiba is történthetett.

Egyedül Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens fogalmazott meg kételyeket.  Felszólalásában azt a kérdést tette fel: Mi a büntetőjogban kiemelkedő fontosságú „gondossági mérce”, azaz a „tőle elvárható figyelem és körültekintés” azoknál a cégvezetőknél, akik egy ilyen veszélyességű üzem irányítását vállalták fel, s akik hatalmas személyes hasznot, profitot realizálnak?

Hasonlóképpen rámutatott a „concausa”, azaz az ún. „együttható okok” jelentőségére a büntetőjogban, amelynek lényege, hogy valamely magatartás vagy mulasztás és a bekövetkező eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a bekövetkező káros eredménynek (például katasztrófa, közveszély, halál) más közreható oka is volt. Azaz: például a cégvezetők mulasztások miatti büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy tervezési hiba is történt vagy esetleg a hatóságok is hibáztak. Az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban is hiányosnak találta.

Még a másodfokú ítélethozatal előtt - tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélettel egyetértők számos megnyilatkozást tettek már közzé - a „másik oldal” képviseletében Morvai Krisztina hamarosan nyilvános előadást fog tartani a vörösiszap-ügy büntetőjogi aspektusairól - némileg más megvilágításban... Az időpontot és a helyszínt hamarosan közöljük.