Kártérítés a szennyes teregetésért megbüntetett hazafiaknak

A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság - kedden közzétett ítéletében - a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként értékelte azt, hogy Magyarországon megbírságoltak két férfit, mert 2007-ben szennyest teregettek ki az Országház körüli kordonra.

A gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság, illetve az állam büntetőhatalmának határterületét meghatározó strasbourgi bírósági ítélet két olyan Kossuth téri mozgalmár ügyében született, akik Gyurcsány-rezsim ellen rendszeresen felléptek, és ezért több alkalommal bűntették meg őket politikai jogaik gyakorlása miatt. A döntés  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye szerint "elégtételt ad a jogsértetteknek", egyúttal iránymutatást a hatóságoknak. A jogsértetteket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének két tagja és a nemzeti jogvédő szervezet együttműködő ügyvédjei, Balsai Szabolcs és Gyurta  Tibor képviselték sikerrel. Ez mar a második meghatározó döntése az Emberi Jogok Európai Bíróságának, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz kötődik, korábban, 2007-ben a spontán tüntetések elismeréséről szóló úgynevezett "Bukta-ítéletet" (sajtóhír) Grespik László ügyvéd, az NJSZ elnökségi tagja harcolta ki.

Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírói testület nem volt hajlandó elfogadni a magyar hatóságok azon érvét, miszerint az "elkövetők" megsértették volna a gyülekezési jog előírásait, azzal, hogy az eseményt nem jelentették be előzetesen. A strasbourgi bíróság 1500 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg Tatár Józsefnek és Fáber Károlynak.

A két férfi 2007. február 27-én szennyest teregetett ki az Országház körüli kordonra. Akciójukat saját maguk politikai performansznak nevezték, és azt hangoztatták, hogy "az ország szennyesére" kívántak rámutatni. Jelen volt és kérdéseket tett fel néhány újságíró. Az egész performansz összesen 13 percig tartott,majd az "elkövetők" elhagyták a helyszínt.

Tatárt és Fábert 80 ezer forintra bírságolták, jogellenes gyülekezés miatt. A gyülekezési törvény értelmében a gyülekezést három nappal a tervezett időpont előtt be kell jelenteni.

Az ügy eljutott Strasbourgba, ahol most megszületett a magyar hatósági eljárást elmarasztaló - bár még csak első fokú - ítélet, amely ellen három hónapon belül bármelyik fél fellebbezhet az Európai Emberi Jogi Bíróság úgynevezett nagytanácsához. Az első fokon eljáró tanács mindenesetre egyhangúlag úgy ítélte meg a történteket, hogy azok nem merítették ki a gyülekezés fogalmát, amire vonatkozik az előzetes bejelentési kötelezettség. A szervezők részéről néhány újságíró meghívásán túl nem nyilvánult meg olyan szándék, hogy támogatók megjelenésére buzdítsanak adott időben, adott helyszínen. Emellett nem volt szükség arra sem, hogy a hatóságok bármilyen lépést tegyenek akár a közrend, akár mások jogainak megvédése érdekében a 13 perces esemény során.

Mindezek alapján a strasbourgi emberi jogi bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a történtek kizárólag véleménynyilvánításnak minősíthetők, és a bírság kiszabása - még ha nem is jelentett súlyos büntetést - ennek a jognak a gyakorlását sértette.

barikad.hu