Kik voltak a kabarok?

Bevezető: 
<p>Magyar történeti krónikáink semmit sem tudnak a kazároktól hozzánk csatlakozott kabarokról, történelemkönyveink mégis az ő fontos történelmi szerepükről regélnek.</p>
Cikk Front kép - 280x185: 

Magyar történeti krónikáink semmit sem tudnak a kazároktól hozzánk csatlakozott kabarokról, történelemkönyveink mégis az ő fontos történelmi szerepükről regélnek. Vajon kik voltak ők és hol éltek?

Források tanúsága

A magyar krónikások közül Anonymus annyit említ csupán, hogy a Szkítiából kijött magyarokhoz számtalan nép csatlakozott, de név szerint nem említi kabarokat, csak kunokat. Ugyanúgy nem tud róla a Képes Krónika sem, sőt a többi magyar forrásadat sem. Hasonló a helyzet a 10 -11. századi nagy muszlim földrajztudósaival, ők sem emlegetnek ilyen népet, holott számtalan népről vagy törzsről beszámolnak a Kaukázus előterében vagy az orosz síkságon. Egyedül Bíborbanszületett Konstantin szentel számukra egy fejezetet.

A bizánci jelentés

A kelet-római császár 10. századi krónikája a következőt írta róluk: „Tudnivaló, hogy a kabarok a kozárok nemzetségéből származnak. Előfordult, hogy pártot ütöttek az uralom ellen és a polgárháborúban az (kazár) uralom kerekedett felül és némelyek közülük levágatott, a többi elmenekült, elment és a turkokkal (itt: magyarok) együtt lakott a besenyők országában. Összebarátkoztak egymással és kabaroknak nevezték őket. ..Egy fejedelmük van, t.i. a kabarok három nemzetségének, mind a mai napig.”

A forrásból megtudjuk, hogy számuk nem volt annyira jelentős, amennyire azt a finnugrista történetírás kihangsúlyozta. Nem három, csupán egy kabar törzsről lehetett szó. Talán azért nem szerepelnek a forrásokban kabarként, mert ezt a nevet később akasztották rájuk?  Különös, hogy a középkori nyugati és hazai források nem ismernek a kabarokat, csakis a kozár, kazár név tűnik fel azokban is. Hazai helynévi anyagban sem mutatható ki nyomuk, történészeink hiába erőltetik azt, hogy a kabarok a mai Palócföldön telepedtek meg. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a kabarok a finnugristák számára hasznosnak bizonyultak, hiszen őket felhasználva eltusolhatták a kárpát-medence azon lakosait - a palócokat és avarokat – akik már jóval Árpád megérkezése előtt a Kárpát-medencében éltek, mint az ősi szkíták és hunok utódai.

Kabarok nyomai

 Nálunk nincs nyoma a kavaroknak vagy kabaroknak, ami azt jelenti, hogy ilyen néven nagy néptömegek nem lehettek jelen a Kárpát-medencében. Akkor hol keressük a nyomokat? Ott, akik körében a bizánci császár említi őket: a szavárdok között! Legnagyobb meglepetésünkre, valóban a szavárd magyarok szomszédságában, a mai Azerbajdzsán nyugati és Örményország keleti felén találkozunk velük. Az azerbajdzsán helyneveket kutató Gejbullajev úgy tudja, hogy a kabarok a kazároktól váltak ki és a térségben megtalálható kabardi, kabarli helyneveket velük hozta kapcsolatba. Nemcsak a geográfiai adatok, hanem a középkori muszlim források tudósítanak a mai Örményországban élt kabri népről, akik a Tavusz-folyónál éltek 1139-ben. Kotajkban, az Ararát-mellett a 19. században még élt egy kabri nép. A kutató szerint a kazárokkal rokon nép, esetlegesen a Konstantin császár által említett kabarok ott, vagyis a Kaukázusban élhettek a középkor folyamán, ezen kívül találkozunk kabardi helynevekkel a Kis-Kaukázus szívében, Karabahban is. Elképzelhető, hogy a kabarok a kaukázusi magyarok szövetségesei lettek volna és a nagy bizánci uralkodó nem a mi, hanem az ő történelmüket örökítette meg? Esetleg összekeverte a Kárpát-medencei és a kaukázusi magyarok történelmének részleteit?

 

OB

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az alfahir.hu Facebook-oldalát is!

FRISS HÍREK