A maják és a kapitalizmus összeomlása

Cikk Front kép - 280x185: 

John Calleman svéd tudós a The Mayan Calendar and the Transformation of Consciousness (A maja kalendárium és a tudatosság változása) c. művében részletesen kifejti, „ hogy 2012. december 21. új fordulópontot fog jelenteni a földi tudatosságban: egy belső transzformáció zajlik le bolygónk lakóiban, ami egyben egy új világ eljövetelét is jelenti.

A változások nem kívülről jönnek, saját magunk leszünk a transzformáció katalizátorai. Ez az új tudatosság drasztikus változásokat fog előidézni a világban, társadalmi-gazdasági-politikai rendszereinkben. A mai kapitalista, kizsákmányoló szemléletű gondolkodás eliminációjára kerül sor, és érettebb, humánusabb, szociálisan érzékenyebb társadalmi rendszerek jelennek meg a Földön. A számító, profit centrikus szemléletet a jobb agyfélteke intuitív uralma váltja fel.”

A maják tudhattak valamit, ha kalendáriumokból mindez levezethető. Nem is tévedtek, ha oly messziről előre látták a neoliberális világrend felbomlását, ami ezek szerint másfél évnyire van tőlünk. Pontosabb előrejelzések szerint a régi rendszer már addig sem tart ki, kártyavárként omlik össze a szemünk előtt minden, amit a neoliberális rendszer eddig felépített. Az összeomlás a globális pénzügyi rendszerrel kezdődik, ami beláthatatlan következményeket hoz magával.

Az amerikai adósságplafon megemelésével megsokszorozzák erejüket a nyomógépek, hogy az USA óráról órára történő rohamos eladósodását újabb és újabb dollárbankók kinyomásával próbálják fékezni. Ez a dollár rohamos elértéktelenedéséhez vezet, így az amerikaiak is nemsokára megismerkedhetnek az 1946-os magyar millpengőhöz hasonlatosan a „milldollárral”, és nincs már messze az idő, amikor utcaseprő sepregeti majd az értéktelen zöld hasúakat New York sugárútjain. Miként hat ez majd a világgazdaságra, arra rossz rágondolni. De hol lesz akkor már az euró, amiről jövő év végén már csak múlt időben tudunk beszélni? A neoliberális politikát követő EU vezetőknek ugyanis nincs birtokában a megoldás kulcsa. A neoliberális gazdasági hívószavak: mint strukturális reformok, kiadáscsökkentés, adóreform, munkahelyteremtés stb. annyit sem érnek, mint egy afrikai törzs tűztáncot járó varázslójának fohászai. Kérdés az, hogy merre van a menekülés útja?

Jó hírünk van: Magyarország számára van megoldás! Ehhez azonban a Fidesznek haladéktalanul fel kell hagynia neoliberális gazdaságpolitikájával, és nemcsak szavakban, hanem ténylegesen is a magyar érdekek mellé kell állnia. Az EU-hoz való csatlakozásunk alkalmával lemondtunk szuverenitásunk legfontosabb pillérjéről: a pénznyomtatás lehetőségéről. Az EU ugyanis megtiltotta nekünk, hogy forintot nyomtassunk a hiány kiküszöbölésére, ezzel kényszerítve bennünket, hogy az ő és az IMF pénzét vegyük kölcsön, természetesen magas kamatra. Ezért a pénzügyet nyomban vissza kell vonnunk a közös politikákból, ismét nemzetivé téve azt! Nem lehetetlen, Nagy Britannia ugyanezt az utat járja más közösségi politikák tekintetében. Függetleníteni kell magunkat a haldokló uniótól, és magunk kezébe venni saját sorsunk irányítását! A magyar kormány által nyomott pénzből azután olyan munkahelyeket kell teremteni, ahol tényleges értékteremtő munka folyik, így a forint nem inflálódik el. Lépni kell, még mielőtt késő lenne. Műhelyünknek még egy megszívlelendő megjegyzése lenne a Fidesz kormányzat számára: az éhező magyar gyerekek szájától az ételt megvonva ne  siessenek annyira az adósság visszafizetésével, hiszen az Európai Unió szétesik, az  IMF hamarosan megszűnik, így nem lesz kinek a felvett kölcsönt visszaadni. Talán az életben egyszer mi magyarok is jól járhatunk.

Ordosz műhely
 
barikad.hu