2008. 07. 17. 14:09

1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni, a Szózat megzenésítője

A reformkor legfontosabb és legmaradandóbb hatású zenei eseményeinek többnyire a pesti Nemzeti Színház volt a színhelye. 155 esztendeje, 1843. május 10-én ott mutatták be Egressy Béni pályadíjas zeneművét is, a Szózatot, mely Vörösmarty szavait a zene szárnyára emelve máig ható, nagy népszerűséghez segítette a költeményt. E nemzeti imádsággá vált mű egy 29 esztendős fiatalember alkotása. Életútja rövid volt: 37 évig tartott mindössze; ám annál hosszabbnak bizonyult műveinek útja: máig tart, s alkalmasint még jóval tovább. Fő művét, a Szózat muzsikáját azok is ismerik, akik a zeneszerző nevét soha nem hallották. Rövid, de dicső s tartalmas élet A szerzőt eredetileg egresi Galambos Benjaminnak hívták: 1814. április 21-én született a Borsod megyei Sajókazincon. Apja református lelkipásztor volt; az ő kedvéért vette fel Béni, amint a színi pályára lépett, az Egressy nevet. Így tett Gábor bátyja is, a híres színész, Petőfi barátja. Iskolái végeztével tanítóskodni kezdett, majd követte Gábort a teátrum világába. Kolozsvárott, a magyar opera első fellegvárában kezdte a színi pályát, aztán - a harmincas évek vége felé - Pest-Budára került. Operaénekes akart lenni. Hogy képeztesse hangját, Milánóba ment - más eszköz híján gyalogszerrel. Igaz, nem lett operaénekes, de a színpadhoz élete végéig hű maradt. Mintegy 60 színművet és operaszöveget fordított németből, franciából és olaszból. És egyre több magyar dalt írt. Ezekben úttörőnek, korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez a művészi barátság szoros szálai fűzték a Nemzeti Színház ezermesterét. Erkel három nagy színpadi műve Egressy szövegére íródott. Méghozzá a legjelentősebb, legsikeresebb három Erkel-opera: a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán. Szózat keletkezése
A Szökött katona című népszínműben, 1843-ban került színpadra Egressy népies hangú Petőfi-dala: Ne menj lányom a tarlóra. Erre a dalra azért is érdemes felfigyelnünk, mert első melódiasora, lényegében változatlanul, bekerült Egressy szintúgy 1843-ban komponált Szózat-zenéjébe. A dal záró sora - ,,Ki süt nékem lágy kenyeret?" - azonos a nemzeti imádság befejező sorával: ,,Itt élned, halnod kell." Ez az egyezés aligha a véletlen műve, hiszen a régi népnyelvben kenyér és élet: egymás szinonimái. A Szózat keletkezéstörténete különös és egyszerű; a ma embere aligha képzeli ilyennek egy nemzeti imádság születését. Bartay András zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban pályázatot hirdetett a Vörösmarty-versre komponálandó legszebb népmelódia írására. A bírálóbizottságban helyet foglalt maga Vörösmarty is, mellette az akkori Pest-Buda legkiválóbb két muzsikusa: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. Egybehangzó ítéletük szerint a pályadíjat, 20 aranyat, Egressy Béni műve nyerte el. A szabadságharc leverése után Ónodon talált menedéket, alighanem ott fejezte be az Erkelnek szánt Bánk bán-opera szövegkönyvét, Katona drámája nyomán. Az opera bemutatóját nem érte már meg. 1851-ben július 17.-én meghalt, aligha sejtve, hogy legszebb dallamaira igazi maradandóság vár. Bódis Ferenc írása nyomán barikád.hu

Hozzászólások

Ha tetszett a cikk, kövesse az alfahir.hu Facebook-oldalát is!

Hirdetés