Milyen is az eredeti székely címer és zászló?

Székelyföldön a magyarság többi részétől eltérő nemzeti jelképek, a régi címeren kívül, a legutóbbi időkig nem voltak használatban. A magyar címer és zászló mellőzését szorgalmazó román kívánalmak és bizonyos magyar-magyar ellentétek járulhattak hozzá, hogy önálló székely szimbólumok létesítésének gondolata nagyobb erővel merüljön fel. A (nem hivatalos) kivitelezés ideológiai oldalának munkálata sajnos egyedül a Székely Nemzeti Tanácsra hárult, amely képtelen volt a feladat súlyának megfelelő megoldást nyújtani.

Az ide vezető folyamat nagy vonalakban ismert, a SZNT kétszer is döntést hozott ebben a kérdésben – legutóbb 2009-ben – és mindkét alkalommal az eredetileg Kónya Ádám által ajánlott címer és zászlótervezet mellett tette le a voksot, akinek érdemeit messzemenőkig elismerve azonban megemlítendő, hogy a rossz pillanatban tett, és kellő elméleti hátteret nélkülöző előterjesztés általánosságban nem hozhatott kielégítő eredményt. A szavazásra jogosultak többsége nem volt birtokában az ilyenkor elvárható szintű címer- és zászlótani ismereteknek, ezenkívül a küldötteket – feltehetőleg mindkét alkalommal – a vezetőséggel szembeni rosszul értelmezett lojalitás késztette a javaslat komolyabb kritika nélküli elfogadására.

Az így jóváhagyott címer az állítólagosan Zsigmond király által adományozottal csaknem megegyezik, azonban az eltérő ábrázolás jellege igencsak megkérdőjelezi e módosítás létjogosultságát. A régihez igazodó háromszögű kék pajzs felső részének jobb oldalára nyolcágú arany csillag, a bal felére ezüst fogyó hold került. Változást az eredetihez képest a nap helyett a csillag alkalmazása jelent. A hozzáfűzött magyarázat szerint e csillag ágai a nyolc (!) székely széket jelképezik. Megütköztető, és komoly hagyománysértést valósít meg a történelmi nap-motívum száműzése címerünkből.

Székely Mózes zászlója

A székelynek mondott zászló esetében jóval nagyobb fenntartásoknak adhatunk hangot. Ez kék-arany-kék sávozású, melyben a középső arany rész fele szélességgel viszonyul a közrevevő két kékhez. A felső kék sávban a címerből vett „napcsillag” és újhold kapott helyet. A számtalan lábra kapott elmélet kidolgozói nyilatkozataikban szinte mániákusan hajtogatják, hogy a kék és az arany hagyományos székely színek, így csakis ezek lehetnek a lobogó összetevői. Állításaikban minden alkalommal felhozták Székely Mózes – az egyetlen székely születésű erdélyi fejedelem – 1601-beli hadi zászlaját, és Maros-Torda vármegye címerében a Szent László király kezében látható arany-kék zászlót, mint annak igazolását, hogy ezen színárnyalatok régidők óta a székely nemzeti jelképekben megtalálhatók voltak.

Ami a Székely Mózes-féle zászlót illeti, ezt (nem teljes valószínűséggel) az akkoriban még hadvezérként szolgáló későbbi fejedelemnek tulajdoníthatjuk, ellenben hogy saját és székely hadi lobogója lett volna, abban még ennyire sem lehetünk bizonyosak. Többen – egy drezdai régi albumba gyűjtött festett képekre hivatkozva – a goroszlói szerencsétlen kimenetelű csata németek által zsákmányolt hadi zászlói közé sorolják, melyeket Báthori Zsigmond a csata előtt hozzá újonnan beérkező csapatoknak ajándékozott. Ha Székely Mózes ekképpen jutott a nevezett hadi jelképhez, ami fegyvernemi – ez esetben lovassági – zászló formájában jelent meg a csatatéren, akkor az semmiképpen sem volt családi, és főleg nem székely.

Viszont a zászló goroszlói hadizsákmány mivolta is bizonytalan, mert más szerző (Mika Sándor) a tizenöt éves háború, és ezen belül feltehetőleg a sellemberki csata idejéből (1598) valónak írja le, ami egy másik, az előzőhöz sokban hasonló gyűjteményben lett lefestve. Mika szerint e zászlók színeinek heraldikai jelentőségét nem lehet megállapítani, vagyis manapság ennek ellenkezőjére hivatkozni, szerencsétlen érvnek tűnhet. Nem beszélve arról, hogy az akkori hadi zászlók között tucatszám fordulnak még elő ugyanezen színek kombinációival ellátottak is, a székelységhez sorolhatóságuk bármifajta nyoma nélkül. Továbbá az sem zavarja a minket széltében-hosszában egyebekről győzködőket, miszerint a korabeli képen Z. M. monogrammal díszített zászló színei nem kék-arany, hanem kék-fehér (ezüst) összeállítást mutatnak, és a kék-arany az erdélyi fejedelemség színei voltak, nem a székelyeké. Akkor hát miként is állunk az „ősi” kék-arany székely színekkel?

Szent László és a székelyek

Az ugyancsak ilyen gondolkodásmód mentén felhozott, és Szent László kezében lévő arany-kék zászlót illetően kijelenthetjük, annak sok köze Székely Mózeshez nem lehetett, mint ahogy az ősi székely színek sem ebben testesülnek meg. Maros-Torda vármegye 1876-ban történt megalakulása után két évvel alkotott címerbe mint új elem került Szent László a zászlóval, azonban ennek a székely színekkel meglévő, régmúltba visszavetíthető kapcsolata – a jelenkor egyes ideológusait kivéve – senkiben nem merült fel. Amúgy az arannyal szemben kevés kifogás lenne felhozható, csupán az elfogadtatás megtévesztő módszere terheli viszonyulásunkat hozzá.

Másképpen állunk a kékkel. Azonkívül, hogy használatának a nemzeti múltban csak csekély gyökerezése van, ez a szín nem vált ki összetartozási és azonosulási érzéseket a székelységből. Tulajdonképpen nem jelent és jelképez semmit, legalábbis az egykori és mai székely valósággal kapcsolatban biztosan nem, csupán sokakban visszatetszést kelt. Magyar voltunkra még ennyire sem utal, mindössze idegen népeket juttat eszünkbe.

Vörös-fekete vagy zöld-arany?

Persze a bírálat gyakorlása után meg kellene adni, hogy mi jelenthet kivezető utat a ballépések sűrűjéből. A címernél ez nagyon egyszerű, a csillagot igazi nap ra kell cserélni, és azonnal visszaállhat a korábbi rend. Míg a lobogónál több szempont érvényesíthető. Mint a fentiekből is kiviláglott, a székelység történetében nem mutathatók fel huzamosabb zászlóhasználat jelei, amiből székely nemzeti színekre egyértelműen lehetne következtetni. Ennélfogva szabadabb kezet kaphatna a zászlóra javaslatot tevő, és az elbírálást végző szervezet, továbbá az esztétika szempontjai is nagyobb hangsúlyt nyerhetnének. A kék helyett okvetlenül más szín illetné az ősiségé re büszke, és nemzetiségüket komolyan vevő székelyek sokaságát.

A vörös-fekete összetétel mindenképpen jobb a mostani, kapkodással terítékre került versenytársánál, kötődik a népviselethez, van egyfajta elfogadottsága, és mellette szól, hogy tartalmazza egyik össznemzeti színünket, továbbá alkalmasabb védjegyek, emblémák formájában is a hagyományőrzés szemléltetésére. Ezenkívül az arany többféleképpen hatásos díszítésként belevihető.

Más jellegű, de a meglévőhöz képest kisebb eltérést tenne lehetővé a kék átváltoztatása zöldre, ami közelebb áll a székelység lelkületéhez, a természeti környezetet kiválóan szimbolizálja, és szintén egyik nemzeti színünket képezi, de az új onnan létrehozott Székelyföld-embléma alaptónusaként előnyösebben képviselhetné a székely mibenlét hangulatát. Különben a vörösnek és zöldnek vannak nyomai a hajdan volt idők székely zászlóhasználatában , tehát nem egy hirtelen gondolat sugallja a lehetőségek közé sorolásukat.A két összeállítás választási szabadságot és a hibáktól való megtisztulási lehetőséget kínál, természetesen mindig nyitott a tér más gondolatok felvetésére is, lévén a cél nemzet i karakterünknek jobba n megfelelő, kifejezőbb megjelenítés.

A cikket vitaindítónak szántuk, várjuk a témában érdekeltek, szakavatottak hozzászólásait.

szekelyhirmondo.ro - barikad.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az alfahir.hu Facebook-oldalát is!

FRISS HÍREK