Jack Corn: Tito, a XX. század egyik legnagyobb tömeggyilkosa

Jovanka és Tito: Jovánka és a jugoszláv Führer a régi szép időkbenJovanka és Tito: Jovánka és a jugoszláv Führer a régi szép időkbenHosszú évek sértő mellőzése után végre hivatalos látogató csöngetett be Jovanka Broznak, Tito özvegyének düledező házába. Az idős asszony tele volt panasszal, és Rasim Ljajic Szerbia emberi jogokért felelős minisztere - akinél a vajdasági magyarverések és a magyarokat sújtó igazságtalan börtönbüntetések évek óta süket fülekre találnak - ezúttal azonnali segítséget ígért.

A horvát kovácsmester apa és szlovén anya hetedik gyermekeként, az Osztrák-Magyar Monarchia Kumrovec nevű falujában (ma Horvátország) született volt jugoszláv elnök 82 éves özvegye a tavalyi rendkívül hideg telet is egy lyukas tetejű, a sok beázástól megpenészedett fűtetlen házban, évekkel ezelőtt megállapított, de már akkor is alacsony összegű és azóta rohamosan értéktelenedő állami nyugdíjából húzta ki. Szerény ruhatárán kívül semmije sincs, mert a szakadár partizánvezér 27 évvel ezelőtti halála után a különutas szocializmus emlőin felnőtt hálátlan túlélők a temetés utáni első pillanatban az addig istenített Jovánkától - a szó szoros értelmében - mindent elvettek.

Emberek közé nem mehetett, a házából nem léphetett ki, és gyakorlatilag a világtól elzárva, éveken át szigorú házi őrizetben tartották. A nagy nőcsábász negyedik felesége televízión keresztül figyelte az I. világháború után összetákolt és a férje által további 45 évre népi demokratikus egységbe kényszerített dél-balkáni szláv államok és nemzetiségek kiújult anarchiáját, a 90-es évek kegyetlen polgárháborúit, Szerbia gazdasági mélyrepülését és Koszovó elvesztését: egy hamis és hazug társadalmi rendszer vérben és mocsokban történő teljes megsemmisülését.

Joszip Broz, aki Sztálin barátjától és véreskezű tanítómesterétől a "Walter elvtárs" munkásmozgalmi becenevet kapta, később Tito művésznéven véste be magát a XX. század szomorú történelmébe. A félig horvát, félig szlovén Titót a II. világháború után a magyarok által lakott bácskai falvakban (Csurog, Zsablya, Mozsor) a szerb partizánok által elkövetett szörnyű vérengzések miatt nem csak a magyarok, de a horvátok, az adriai németek és a szlovének is teljes szívükből utálták. Ennek fő oka a győztes szövetséges hatalmak által teljes feledésre ítélt, horvát holokausztként számon tartott bleiburgi mészárlás volt.

A horvát holokauszt

Tito-Sztalin__Molotov: Molotov, Sztálin és Tito a szovjet-jugoszláv barátsági egyezmény aláírása után, 1945Tito-Sztalin__Molotov: Molotov, Sztálin és Tito a szovjet-jugoszláv barátsági egyezmény aláírása után, 1945A diadalittas Tito 1945 április 5.-én, egy nappal Magyarország teljes szovjet megszállása után engedélyt adott a világverő szovjet Vörös Hadsereg alakulatainak, hogy átvonuljanak Jugoszlávián. Zágrábot az usztasák 1945 május 6.-án és 7.-én kiürítették és a legyőzött és függetlenségét elvesztett, volt németbarát Horvátországból menekültek tízezrei indultak a falvakat és városokat végig rabló, gyárakat leszerelő, a múzeumokat, képtárakat, könyvtárakat és tudományos intézményeket kifosztó és felgyújtó, a lányokat, asszonyokat korhatár nélkül megerőszakoló, tisztjeik által feltüzelt analfabéta szadista vörös hordák és főleg szerb parasztokból toborzott, bosszúvágyó Tito partizánok elől az angol megszállási zóna irányába.

A családostól Nyugatra igyekvő horvát usztasa katonákhoz nagy számmal csatlakoztak az oroszok elől menekülő németek, magyarok, osztrákok és szlovének is. Tito parancsára az őket üldöző Milan Basta partizánvezér vérszomjas csapatai a több százezerre tehető menekülők táborait 1945 májusának közepén, Bleiburgban, a szlovén-osztrák határ ausztriai oldalán fekvő kis karintiai faluban érték utol.

A magát 60 évvel később már az emberi jogok nemzetközi élharcosának tekintő Nagy Britannia 8. hadseregének akkori parancsnoka, Patrick Scott tábornok azonban nem fogadta el a horvát katonatisztek fegyverletételi ajánlatát és nem nyújtott védelmet a menekülőkkel tartó asszonyoknak, gyerekeknek és idős embereknek sem.

Churchill: A szerb partizánok német SS egyenruhára hasonlító öltözékében feszíto TitoChurchill: A szerb partizánok német SS egyenruhára hasonlító öltözékében feszíto TitoAz angol katonák Churchill miniszterelnök és Tito között megkötött egyezmény értelmében fegyverrel kényszerítették a menekülő embereket vissza a "felszabadított" Jugoszlávia területére, ahol az útmenti erdőben elbújt partizánok bemelegítésként automata fegyverekkel halomra gyilkolták őket. A szörnyű németországi bombázásokat szorgalmazó Churchill parancsára az angol hadsereg az általuk megszállt zónából hosszú vonatszerelvényekbe zsúfolva deportálta vissza a magukat már biztonságban érző horvátországi menekülteket a biztos halált jelentő, Tito uralta Jugoszláviába.

A szerbek az életben maradottakat bekerítették, és az akkor már teljhatalmú Tito tudtával és beleegyezésével - a Balkánon és a Kárpátokon túli területeken honos szokásoknak megfelelően - nekiláttak a nők és gyerekek megerőszakolásának és a tömeges kivégzéseknek. A szerb partizánok sok fiatal lányt és asszonyt a férfiak szeme láttára derékig földbe ástak és a részeg katonák öklömnyi kövekkel halálra dobálták őket. Élő embereket kényszerítettek a velük ásatott mély gödrökbe, és utána gyújtóbombákat és kézigránátokat dobtak rájuk, mert ily módon a hiánycikknek számító lőszer megtakarításával tudták őket kivégezni.

A hős szerb partizánok a családjukat védő férfiakat térden lőtték és a sebesülteket összekötött végtagokkal előbb nyilvánosan megkínozták majd lefejezték, a csoportokba összeterelt embereket teherautók platójáról és a közeli erdő faágairól géppuskázták le.
A táblázat szerint Josip Broz Tito 1 millió 172 ezer megölt áldozattal a XX. század

1999-ben, a németországi Nürnberget a horvát fővárossal összekötő autópálya építésekor, Pesnica és Slivnica között az útépítő munkások egyetlen akkor megtalált tömegsír sarkában 1179 kisebb-nagyobb méretű (férfi, női és gyermek) emberi koponyát találtak. Később Tito partizánjai sok tízezer életben hagyott embert marhavagonokban a főleg a szerb-román határ mellé telepített jugoszláviai koncentrációs táborokba hurcoltak kényszermunkára, ahonnan csak kevesen tértek vissza.

A bleiburgi áldozatok számát a mai napig nem tudták pontosan megállapítani: a horvát történész Vladimir Zerjavic minimum 55 ezerre teszi Bleiburg környékén ártatlanul kivégzett emberek számát, az angol Misha Glenny 88 ezer halottról számolt be egyik könyvében és az amerikai Stanford egyetemen tanító Jozo Tomasevic történész professzor összesen több mint 200 ezer, ezen belül 116 ezer horvát nemzetiségű áldozatról írt egyik tanulmányában.

A balliberális nemzetközi média arról sem számolt be a világlapok címlapjain, hogy a függetlenné vált Szlovén Köztársaság bátran nekiállt a múlt tisztázásának, és 1999 és 2001 között 296 (!) nagyméretű tömegsírt tárt fel a Bleiburggal szemközti szlovén területen. (Az osztrákok még nem folytattak ehhez hasonló célú ásatásokat - a szerző) Szlovéniai történészek véleménye szerint csak a szlovén területen megtalált csontok alapján a mésszel leöntött áldozatok száma 190 ezer fölött van, egyedül a Tezno körüli erdőben legyilkolt emberek száma 60-80 ezer közé tehető, és ezek között sok ezer csecsemőre és gyermekre utaló kis méretű csontvázakat találtak.

Bleiburg falu környékén heteken át tartó és szörnyű kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságsorozat áldozatainak száma sokkal magasabb, mint a szerb nemzeti szocialista Milosevics, Mladics és Karadzics által a 90-es évekbeli embertelen vérengzésekben legyilkolt ártatlan áldozatok száma.

Titóné, Jovánka Budiszaljevics

A szintén horvát területen született, szerb nemzetiségű Jovanka Budisaljevic 1952-ben, 28 éves korában ment feleségül a szovjet kommunistákkal éppen kekeckedő 60 éves Titóhoz. A romantikus partizánélet nehézségein megedződött katonalány ugyan sok rosszat hallott már az öregedő vőlegénye zavaros nőügyeiről, de a nyugat-európai királyi udvarokat megszégyenítő pompában élő volt kovácsinassal való szakítás egy pillanatra sem merült fel benne.

Az emberarcú szocializmus balkáni vezére írni és olvasni még úgy ahogy megtanult, de az elemi iskoláit nem tudta befejezni, mert 12 éves korában megbukott, és utána már messze elkerült mindenféle további kudarcokkal fenyegető és időpocsékoló oktatási intézményt. Jovánkát 1977-ben az egész életében mindenkit megcsaló és elhagyó, de már öreg, beteg és a mi szeretett ideggyenge miniszterelnökünkhöz hasonlóan szellemileg hátrányos helyzetbe került Titótól elszakították és házi őrizet alá helyezték.

Az élete végén érszűkület miatt fél lábát elvesztett, magját sűrűn potyogtató forradalmár ugyan meghagyta bizalmasnak hitt elvtársainak, hogy a halála után kezeljék Jovánkát államfő özvegyéhez méltó módon, de a temetési menet alatt krokodilkönnyeket eregető, és az egyik napról a másikra kommunistából nemzeti érzelmű szocialistává átváltozott párttagok nem méltányolták a sírjánál még az "egész világ egyik legkiemelkedőbb vezetőjének" nevezett diktátor végső kívánságát.

A lista

Íme, egy szűk felsorolás Tito feleségeiről, barátnőiről és ismert gyerekeiről. A listából kiderül, hogy a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa nem kedvelte a kényelmetlen fogamzásgátló megoldásokat.

Marusa Novakova, 1912, a szerelemből egy fiú, Leonard Novakov született 1913-ban, közgazdászként Prágában élt.

Liza Spuner, 1913, egy fiú, Hans Spuner, sz. 1914, mérnökként Ausztriában élt, 1942 márciusában a német hadsereg tagjaként apja partizánjai elleni harcban vesztette életét.

Tereza Stacner, 1914, egy fiú és egy lány, Paul és Gabriela Stacner, ikrek, sz. 1915, Gabriela korán meghalt, Paulból mérnök lett, további sorsa ismeretlen.

Ljusa Sedlovska, 1915, egy fiú, Kiril Sedlovski, sz. 1915, állatorvosként a Szovjetunióban halt meg.

Ira Gligorieva, első feleség, 1915, az asszony a szülésben meghalt, a gyerek megmaradt, Serjoza Gligoriev, sz. 1915, kommunista pártvezető volt a Szovjetunióban, Brjanszkban élt.

Daria Andirelova, 1915, egy fiú, Josip Andirelov, sz. 1916, a Vörös Hadsereg pilótájaként 1945-ben Berlin alatt életét vesztette.

Olja Kutina, 1915, nem született gyerek.

Nina és Svetlana Bazan, ikerpár, 1917, egy fiú Ninától, Vladimir Bazan, sz. 1918, orvosként Leningrádban élt. Másik fiú Svetlanától, de a lányt Tito rábeszélte, hogy mondja azt, hogy a gyerek apja egy egyetemi professzor.

Zuhra Badahur, 1918, egy fiú, Kadi Badahur, sz. 1918, vegyészmérnökként Bakuban halt meg.

Pelagija Belousova, második feleség, 1919, egy fiú, Zarko Broz, sz. 1920, katonatiszt, a jugoszláv néphadsereg hőse, Belgrádban élt.

Ana Ivanovic, 1919, az esküvő előtt és után Tito szeretője, nem született gyerek.

Vida Kogej, 1934, egy fiú, Dimitrij Kogej, sz. 1935, Bécsben zenetanár.

Elza Gerlach, nem hivatalos harmadik feleség, 1935, nem mondta meg neki, hogy még nem vált el Pelagijától, ennek ellenére Elzát is feleségül vette, és ebben az időben poligámiában élt, egy fiú, Viktor Gerlach, sz. 1937, sorsa ismeretlen.

Vassilitsa Koveshnikova, 1935, párhuzamosan élt vele és a nem hivatalos harmadik feleséggel, nem született gyerek.

Jeanne Coitier, 1937, egy fiú, Olivier Coitier, sz. 1938, fizikusként Párizsban él.

Zuhra Reuf-Anadolka, harmadik feleség, 1937, egy fiú, Izet Reuf, sz. 1938, Isztambulban kereskedelmi eladó.

Herta Haas, gyűrűs menyasszony, 1937, egy fiú, Aleksander Misa Broz, sz. 1941, Zágrábban él.

Davorjanka Paunovic-Zdenka, 1941, egy fiú, Slavisa Paunovic, sz. 1942, Szerbiában él.

Zinka Kunc, 1949, ettől az operaénekesnőtől sem született gyerek.

Jovanka Broz, negyedik feleség, 1952, tovább folytatódott a rossz széria, és ezúttal a szocialista trón utódlására szánt gyerek Jovánkától nem született.

Joszip Broz Tito, a nagy jugoszláv pinológus 21 dokumentálható asszonytól elért 17 gyermekes kíváló eredményét minden szocialista párti elnökből EU biztossá átváltozott magyar eszmetárs őszinte szívvel megirigyelheti. A listát böngészve nem sok remény van arra, hogy bármelyik Brüsszelben élő, Viagrával felerősített ernyedt szoknyavadász a volt örökös jugoszláv államelnök nyomába tud lépni.

Joszip Broz-Walter-Tito 1980 május 4.-én, három nappal a 88. születésnapja előtt halt meg és sok hazai és külföldi gyászoló jelenlétében ünnepélyes külsőségek között a belgrádi Virágok Házában temették el. Jovanka Broz, aki még mindig a Jugoszláv Néphadsereg ezredese, mióta feloldották a háziőrizetét minden hétfőn kibotorkál a penészes tető alatt rogyadozó otthonából, és friss virágot visz a férje a sírjára.

Jack Corn
barikád.hu

Kapcsolódó cikk:

Ha tetszett a cikk, kövesse az alfahir.hu Facebook-oldalát is!

FRISS HÍREK