2015. 06. 24. 19:58
MTI

Obama megígérte, hogy nem kémkednek majd annyit

Barack Obama amerikai elnök szerdán megerősítette telefonon francia kollégájának, Francois Hollande-nak, hogy elkötelezett "a múltbeli gyakorlatok felhagyása mellett, amelyek elfogadhatatlanok szövetségesek között" a hírszerzés területén - közölte a francia elnöki hivatal.

A telefonbeszélgetést a francia fél kezdeményezte, miután kiderült, hogy Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
 
A közlemény szerint a megbeszélés "jó alkalomnak bizonyult azon elvek egyeztetésére, amelyek a szövetségesek közti viszonyrendszert meghatározzák a hírszerzés területén". 
 
"Obama elnök egyértelműen megerősítette a 2013 novemberében a Snowden-ügyet követően megfogalmazott határozott eltökéltségét, amelyre Francois Hollande 2014 februári (washingtoni) hivatalos látogatásán is emlékeztetett, miszerint felhagy azokkal a gyakorlatokkal, amelyek a múltban voltak jellemzők, és amelyek elfogadhatatlanok szövetségesek között" - hangsúlyozta az Elysée-palota. 
 
Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában.
 
A Libération című francia napilap a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése előtt - vette át az elnöki posztot Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak jelentős értesüléseket, sem államtitkokat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.
 
"Francia titkosszolgálati vezetők a közeljövőben Washingtonba látogatnak az együttműködés elmélyítése érdekében" - erősítette meg az elnöki hivatal a délelőtti kormányszóvivői bejelentést. 
 
A francia kormányzat részéről több reakció is történt. Francois Hollande reggel összehívta a védelmi tanács rendkívüli ülését, amelyet követően az elnökség jelezte, hogy Franciaország "nem fog eltűrni semmilyen tevékenységet, amely megkérdőjelezi a biztonságát". Laurent Fabius külügyminiszter bekérette Jane Hartley amerikai nagykövetet, Manuel Valls miniszterelnök pedig azt mondta a nemzetgyűlésben, hogy az Egyesült Államoknak mindent meg kell tennie az amerikai titkos adatgyűjtéssel kapcsolatos hírek okozta károk helyreállítására és be kell tartania a szövetségesek közötti helyes viselkedés szabályait. A kormányfő ugyanakkor elismerte: "senki számára nem meglepetés", hogy a három elnök kommunikációját lehallgatta Washington.
 
A jobboldali ellenzék, valamint a szélsőjobboldal és a radikális baloldal is tiltakozott, mindezek ellenére Franciaországnak elemzők szerint nincs nagy mozgástere a tiltakozáshoz, s a francia reakció csak kötelező színjáték. 
 
A két ország érdekei a legtöbb nemzetközi kérdésben azonosak és az együttműködés kiváló Washington és Párizs között, többek között az ukrajnai válság és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni fellépés kérdésében, ezért a diplomáciai botrány várhatóan nem fajul valódi válsággá.