Örökségünk

Cikk Front kép - 280x185: 

Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, a magyarság két nagy egyházi ünnep idején, húsvétkor és pünkösdkor is megemlékezik erről.

Ha szóba kerül a pünkösd, legtöbbünkek nem az egyházi megemlékezés, hanem a néphagyomány, azon belül is a pünkösdi király és pünkösdi királyné választás jut eszünkbe, hiszen ez még szólásaink között is szerepel. Hiába ellenezték az egyháziak, akik gyűlölt pogány szokásnak titulálták azokat, jól tudták, hogy mind a magyarság kereszténység előtti múltját őrzik. Hiába tiltották, rendeletekkel, mi, magyarok mindmáig megtartjuk ezeket. Most csak egy csokornyit mutatunk be ebből a gazdag és ősi hagyományból.

Cikk Front kép - 280x185: 

110 éve halt meg Dankó Pista - Szávay István jobbikos képviselő napirend utáni felszólalás keretében emlékezett meg a hírneves nótaszerzőről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az Országgyűlésben sok mindenről meg szoktunk emlékezni napirend után. Másfél évszázados nemzeti örökségünkről, a magyar nótáról azonban ritkán esik szó. Pedig nemrégiben, pontosan március 29-én volt 110 esztendeje annak, hogy a magyar nóta fejedelmének – egy közkedvelt szerzeményét idézve – örökre "eltörött a hegedűje". Dankó Pistáról van szó, akinek tiszteletére egyébként nemzetközi magyarnóta-találkozót szervez a hétvégén a Bács-Kiskun megyei Csengőd és Tabdi, valamint a Csongrád megyei Szatymaz, amelyen erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki, valamint anyaországi előadók is bemutatkoznak. Itt a kezemben e kiváló hiánypótló rendezvénynek a meghívója is. (Felmutatja.)

Cikk Front kép - 280x185: 

Az ókori kínai források részletes beszámolót készítettek a hunok életmódjáról és államszervezetükről. Ennek köszönhetően megtudhatjuk, hogyan ítélkeztek a bűnösök ügyében. Nézzünk néhány példát erre.

Kínai feljegyzések

A Hou-Han-su-ban, vagyis a Kései-Han-dinasztia történetében a következő megjegyzést olvashatjuk: „A Hu-jan nemzetség a bal, a Lan és Hszübü (magyar Huba rokona) nemzetség a jobb szárny vezetője, ők felelősek a jogi ügyek intézésében és ők bíráskodnak. Ők döntenek a meghallgatott ügyekben és azokról kötelesek beszámolni a főkirálynak.”

Cikk Front kép - 280x185: 

A kínai kutatók újabb jóslócsontokra bukkantak Kínában, Henan-tartományban. Az ősi Sang-dinasztia vezetői ugyanolyan jóslást végeztek, mint az északi, hun népek.

Cikk Front kép - 280x185: 

Szervác, Pongrác, Bonifác, három keresztény szent napján általában lehűl az idő, ezért őket a népi hagyomány fagyosszenteknek nevezi.

Május 12-én emlékezünk meg Pongrácra, aki ókeresztény vértanú volt, 304-ben vált mártírrá, Szervác napja május 13-a, szintén ókeresztény mártír volt, 384-ben halt meg. Május 14-e Bonifác napja, aki 303-ban, a Dioclatianus-féle üldözésnek esett áldozatul.

Ősi hiedelem

Azt már a néprajz-kutatók is kimutatták, hogy a szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, általában a magyar hagyomány még a kereszténység előtti ősi hitvilág értékeit mentette át. A nép között a következő rigmus járta: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragszanak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” Egy másik pedig azt tartja: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” Mindszenten pedig úgy vélik, hogy a három szent azért fagyott halálra, mert nyomorult betegeket a saját ruhájukba takargattak. A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre.

Cikk Front kép - 280x185: 

310 évvel ezelőtt 1703. május 12-én adta ki II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós gróf a brezáni kiáltványt, melyben a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország „nemes és nemtelen” lakóit. 

Cikk Front kép - 280x185: 

Németország területén két olyan erődöt tártak fel a közelmúltban, amelyet a helyiek csak Hunnenringnek, vagyis hun gyűrűnek neveztek. Vajon tényleg őseink építkeztek a távoli vidéken?

Nyugat-Európában a hatalmas építményeket sokszor a hunokhoz kötik, ennek az lehet az oka, hogy a hunokat óriásoknak emlegették a régi gót és germán népek és a nagy, jelentős épületeket, vagy megalit köveket is mind hozzájuk kötik. A német területeken magasodó, a Kr. e. 5-1. század közötti, a kelták által épített védelmi erősségeket máig Hunnenringnek vagyis hun gyűrűnek nevezik.

Cikk Front kép - 280x185: 

A szkíta törzsszövetség Kr. e. 7. századi feltűnése előtt is éltek rokon lovasok az eurázsiai sztyeppe nagy részén, akik már a bronzkortól meghódították Észak-Mezopotámia termékeny részeit és megtelepedtek Anatóliában is.

Krónikáink igaza

A korai sztyeppei lovasok történetéről a magyar történeti krónikák dióhéjban beszámoltak, eszerint Hunor és Magor felmenői Mezopotámiában éltek és onnan vándoroltak fel a Meotiszhoz, vagyis az Azovi-tenger keleti medencéjéhez, szövetségbe léptek az alánokkal és a szarmatákkal, majd ott a keletről érkező hunokkal egyesültek, hogy megteremtsék a nagy európai hun birodalmat.

Cikk Front kép - 280x185: 

Nemcsak a modern korban avatkozik be a nyugati politika a magyarság életébe, hanem már a középkorban is megpróbálkoztak vele, akkor a hatalma teljében lévő pápaság akarta megszabni előbb II. Andrásnak, majd Kun László királynak, milyen rendeleteket hozzanak az országba beköltöző keleti rokonnépekkel, így például a kunokkal.

Erőszakos üzenetek

IV. Miklós pápa (1288-1292) beiktatása után szinte azonnal hozzálátott, hogy beavatkozzon a magyar belügyekbe. Elődeikhez hasonlóan a „kun kérdést” felmelegítve akarta Kun Lászlót eltávolítani a hatalomból, hogy helyére a pápaság támogatottja, egy Habsburg kerüljön a magyar királyi trónra.

Cikk Front kép - 280x185: 

Szent István felesége, Gizella az Árpád-házi boldogok sorát gyarapítja 1975 óta. Emléknapja május 7-én, halálának napján van. A magyar királyné II. Civakodó Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella frigyéből született 980 körül. Apácának szánták, csakúgy, mint testvérét, Brigittát, de Géza fejedelem kérésére a hercegi pár úgy döntött, hogy mégis férjhez adják lányukat a jövendő magyar királyhoz, Istvánhoz.

Az előkelő kérő