Örökségünk

Cikk Front kép - 280x185: 

Elég sok a tisztázatlan esemény van a magyar történelemben. Az egyik például az, hogy III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk vajon természetes úton halt-e meg, vagy megölték?

A kérdés régóta foglalkoztatja a történészeket és sok hazai publikációban is feltették a kérdést, vajon mi történhetett 1301 januárjában, miért halt ki férfiágon az Árpád-ház?

Krónikai adatok

A Tarihin Üngürüsz krónika a következő történetet jegyezte fel erről az eseményről. Eszerint András trónjára VIII. Bonifác római pápa egyik szövetségese, Károly (Károly Róbert) szemet vetett, meg akarta szerezni a nagy hun utódnép felett a hatalmat arra való hivatkozással, hogy anyai ágon benne is Attila vére folyik. Állítólag a római pápának pedig az volt a célja Károly segítésével, hogyha őt Üngürüsz, vagyis Hungária, avagy Magyarország trónjára ülteti, azzal majd az országot is a hatalma alá hajtja. Ebből a pápai tervből szerencsére nem lett semmi, Károly róbert ugyanis inkább megerősítette a Magyar Királyságot, annyi azonban igaz, hogy jelentős mértékben támogatta a pápaságot.

Cikk Front kép - 280x185: 

A déli hunok idén 1600 éve alapított fővárosába, az északnyugat-kínai Senhszi tartomány Tungvancseng nevű településére készül egy szakmai konferenciára Obrusánszky Borbála történész, keletkutató.

Cikk Front kép - 280x185: 

Az ókori görög szerzők sok tudósítást hagytak hátra lovas őseinkről. A feljegyzésekből kiderül, hogy a szkíták voltak a mai globalizált világ értékeinek megteremtői; a szkíta és hun népekhez köthetőek a gyors szárazföldi közlekedési eszközök, valamint a lovaglás módjainak kifejlesztése és elterjesztése, az első gyorsételek elkészítése, de kényelmes és meleg alsóneműt és nadrágot is eleink hordtak először.

Technikai találmányok

A régészeti ásatások, valamint a régi történeti krónikák alapos elemzése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az ókorban a legtöbb technikai találmány és újítás a szkíta-hun népekhez köthető, ezek egy része a harcászattal kapcsolatos.

Cikk Front kép - 280x185: 

Az állítólagos hun szavakat rejtő iszfaháni kódex az első komoly hamisítvány egyike volt a rendszerváltás utáni évtizedben. Hiába cáfolták meg sokan ennek hamis voltát, még manapság is érkeznek olyan körlevelek, amelyek ennek a jelentőségére hívják fel a figyelmet.

Titokzatos krónikák

Nézzük, hogy milyen adatokat adtak közre eddig a kódex szószedetét előásó emberek. Szerintük Iránban nemzeti kincsként őrzik az Iszfaháni kódexet az úgynevezett Krétai kódex-szel együtt. Keletkezési idejét Kr. u. 500 körül illetve 700 tájára helyezik és a benne található hun szavak szinte teljesen megegyeznek a mai magyar nyelvvel. A „híres” irat állítólag az iráni Szurb Khács nevű örmény kolostorból származik, melynek pontos elhelyezkedését azonban sűrű homály fedi. A közlésből még az is kimaradt, hogy milyen raktári számon tartják számon a kódexeket, azok hány oldalasak és pontosan mit tartalmaznak.

A sikerrel teljesített ügyességi feladatok után Papp Norbert nyerte el a pünkösdi király címét az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rendezett versenyen hétfőn; a Fedor nevű lovát megülő fiatalember nyolc lovas közül bizonyult a legjobbnak.

1703. május 21-22-én Tarpa, Vári és Beregszász piacán bontották ki a „Cum Deo pro Patria et Libertate” zászlókat (jelentése: Istennel a hazáért és szabadságért).

Cikk Front kép - 280x185: 

Májusban, pünkösd idején a falvakban és városokban a fiatalok nemcsak a Szentlélek eljövetelének napjára emlékeztek, hanem alig várták a mulatságokat, hogy ott párt találjanak maguknak.

Pünkösdi bál

Cikk Front kép - 280x185: 

Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, a magyarság két nagy egyházi ünnep idején, húsvétkor és pünkösdkor is megemlékezik erről.

Ha szóba kerül a pünkösd, legtöbbünkek nem az egyházi megemlékezés, hanem a néphagyomány, azon belül is a pünkösdi király és pünkösdi királyné választás jut eszünkbe, hiszen ez még szólásaink között is szerepel. Hiába ellenezték az egyháziak, akik gyűlölt pogány szokásnak titulálták azokat, jól tudták, hogy mind a magyarság kereszténység előtti múltját őrzik. Hiába tiltották, rendeletekkel, mi, magyarok mindmáig megtartjuk ezeket. Most csak egy csokornyit mutatunk be ebből a gazdag és ősi hagyományból.

Cikk Front kép - 280x185: 

110 éve halt meg Dankó Pista - Szávay István jobbikos képviselő napirend utáni felszólalás keretében emlékezett meg a hírneves nótaszerzőről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az Országgyűlésben sok mindenről meg szoktunk emlékezni napirend után. Másfél évszázados nemzeti örökségünkről, a magyar nótáról azonban ritkán esik szó. Pedig nemrégiben, pontosan március 29-én volt 110 esztendeje annak, hogy a magyar nóta fejedelmének – egy közkedvelt szerzeményét idézve – örökre "eltörött a hegedűje". Dankó Pistáról van szó, akinek tiszteletére egyébként nemzetközi magyarnóta-találkozót szervez a hétvégén a Bács-Kiskun megyei Csengőd és Tabdi, valamint a Csongrád megyei Szatymaz, amelyen erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki, valamint anyaországi előadók is bemutatkoznak. Itt a kezemben e kiváló hiánypótló rendezvénynek a meghívója is. (Felmutatja.)

Cikk Front kép - 280x185: 

Az ókori kínai források részletes beszámolót készítettek a hunok életmódjáról és államszervezetükről. Ennek köszönhetően megtudhatjuk, hogyan ítélkeztek a bűnösök ügyében. Nézzünk néhány példát erre.

Kínai feljegyzések

A Hou-Han-su-ban, vagyis a Kései-Han-dinasztia történetében a következő megjegyzést olvashatjuk: „A Hu-jan nemzetség a bal, a Lan és Hszübü (magyar Huba rokona) nemzetség a jobb szárny vezetője, ők felelősek a jogi ügyek intézésében és ők bíráskodnak. Ők döntenek a meghallgatott ügyekben és azokról kötelesek beszámolni a főkirálynak.”