Tudomány

Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott - ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.

Az elemzések kimutatták, hogy sok baktérium egy közös ősre vezethető vissza, amely négyezer éve élt - adta hírül Johannes Krause tübingeni evolúciógenetikus és csapata a Sciencexpress című szaklapban. A szakértők öt jó állapotban megmaradt középkori csontvázat és élő leprás betegektől vett mintákat vizsgáltak. Eközben első alkalommal sikerült a különböző korszakokból származó Mykobakterium leprae nevű kórokozó teljes genomjának rekonstruálása - írják a tudósok.

A meteorológusok legújabb mérései szerint egyre kisebb az Antarktisz feletti ózonlyuk.

Az ózonlyuk kezd bezárulni - mondta Gert König-Langlo, a német Neumayer III. Antarktisz-kutatóállomás vezetője szerdán Bremerhavenben. A szakértő szerint három éve észlelhetők a "gyógyulási" folyamat jelei. A javuló ózonértékek hátterében König-Langlo szerint a fluor-klór-szénhidrogén-gázok felhasználásának világszintű tilalma áll.

Az étkezések utáni negyedórás séta megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását az idős embereknél - állapították meg kutatók.

Az étkezés utáni séta jól szabályozza a vércukorszintet - idézi a BBC hírszolgálata a George Washington Egyetem kutatását. Az evést követően megemelkedő vércukor növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ezért a legrosszabb választás pihenni egyet étkezés után.

Jelentős méretű vérömlenyt találtak Ötzi agyában a kutatók a legújabb technikai eljárások segítségével.

Európai szakértők gombostűfejnyi méretű mintát vettek az 5300 évvel ezelőtt élt jégember agyából, és vérsejtfehérjére, agysejtekre, illetve idegstruktúrákra bukkantak. Mindez alátámasztja azt a feltételezést, hogy az Ötzi szinte teljesen vértelen testében látható sötét foltok vérömlenyek, amelyek csak röviddel a rézkorban élt ember halála előtt keletkeztek. A feltételezések szerint ezeket egy támadó okozta.

Egy óriási vulkánkitörés bármikor okozhat egy kisebb jégkorszakot egy osztrák tudós szerint. A robbanással a légkörbe jutó hamu és gázok miatt alig érné napsütés a földfelszínt, amelynek klímája így évtizedekre lehűlhet.

Nemzetközi újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára támaszkodó, öntanuló biztonsági térfigyelő és eseményfeldolgozó rendszert mutatott be a Montana Tudásmenedzsment Kft. csütörtökön Budapesten.

A 267 millió forintos DigiSEC projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés is támogatta a bekerülési költség 55,57 százalékával. A hő és videó alapú, valós idejű térfigyelő rendszer viselkedés- és mozgásminták alapján elemi és összetett események elemzésével preventív módon tud azonosítani lehetséges veszélyhelyzeteket, egyszerre akár több kamera felvételének feldolgozásával.

Egykor folyók szabdalhatták a Mars felszínét, erre következtetnek kutatók a vörös bolygón talált folyami kavicsokból.

A jellegzetes kövecskékről készült első felvételeket már a múlt év szeptemberében bemutatta a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal. A részletes tanulmány most kerül először a nyilvánosság elé a Science című tudományos folyóiratban.

Nukleáris robbanótöltettel térítené el a Földet fenyegető kisbolygókat egy amerikai tudóscsapat, amelynek kutatási tevékenységét az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA jelentős összegekkel támogatja.

Bong Wie, az Iowai Egyetem csillagászati-védelmi kutatóintézetének szakértője az amerikai Nemzeti Űrtársaság éves tanácskozásán kifejtette, hogy az általa vezetett csoport olyan űrhajó kifejlesztésén munkálkodik, amely az atomtöltetet a veszélyes pályán közeledő kisbolygóra (aszteroidára) juttatná, mielőtt még az összeütközhetne a Földdel. Egy-egy bevetés becslése szerint hozzávetőleg egymilliárd dollárba kerülne.

Az apró állatok, zömében rágcsálók közül minden második nem élt túl egy egyhónapos űrutazást, amelyre orosz kutatók küldték őket – közölte az MTI.

A Bion-M űrkapszula sikeresen landolt ejtőernyővel vasárnap egy mezőn az oroszországi Orenburg térségében, Moszkvától 1200 kilométerre délkeletre, a fedélzetén lévő 53 egér és egyéb apró állat több mint fele azonban elpusztulva került ki a konténerekből.

Legalább 1,5 milliárd éves vízlencséket fedeztek fel tudósok egy kanadai bánya mélyén, amelyben szerintük olyan őskori mikrobák lehetnek, amelyeknek a leszármazottaik ma is élnek.

A Nature brit tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a lelet megerősíti a reményt, hogy az élet megjelenésére alkalmas víz fennmaradhatott a Mars felszíne alatt is.