2012. 04. 17. 08:06

Szabolcs vezér vára

Keleti megyénk egyik legszebb, de nem kellően reklámozott építménye a hatalmas szabolcsi földvár, melyet magyar mesterek terveztek és építettek.

Szabolcs vezérA második kapitány

Szabolcs megye névadó őse a magyarok második kapitánya volt. Anonymus szerint a hét vezér egyikének, Elődnek a fiaként magas méltóságot viselt. A gesztából tudjuk, hogy a magyar főúr a Tisza- folyása mellett épített egy hatalmas földvárat, melyet magáról nevezett el. Utódai, a Csákok jól ismertek a történelemből, hiszen fokozatosan nagy magánbirtokra tettek szert és a 13. század végén a Magyar Királyság leghatalmasabb földbirtokosainak számítottak.

A földvár szerkezete

A régészeti vizsgálatok alapján elmondható, hogy a 9-10. században épített földvár Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű építményei közé sorolható. A háromszög alakú építmény jól idomult a helyi domborzati viszonyokhoz. Sáncai elérik a 10-12 méter magasságot, hosszúságuk pedig 227-303-349 métert. Faszerkezetű és földdel kitöltött védőfal 3,3 hektárnyi területen terül el. A falak hatalmas üres területet zártak körül, amely valószínűleg a környékbeli népek védelmét szolgálta, akik könnyűszerkezetes épületeket emelhettek belsejében, állandó építménynek ugyanis a szakemberek nem találták nyomát.

Szabolcs váraJeles események

Szabolcs vára fontos politikai központnak számított, az Árpád-korban országgyűléseket tartottak ott. István idejében már ispánsági központként működött, a király hűséges emberei onnan irányították a birtokok gazdálkodását. Valószínűleg Szabolcs vezér utódai hűek maradtak Géza fejedelem kiszemelt utódjához, így birtokaikat is megtarthatták. 1092-ben ott tartották a szabolcsi zsinatot, ahol Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták II. Orbán pápa határozatait.

Jelzőrendszerek sora

Móricz Zsigmond szerint a magyar földvárak nem egyedül álltak a pusztaságban, hanem egymással szoros kapcsolatot építettek ki. A megerősített központok szerinte ősi hírközlési centrumok voltak, ahonnan egyezményes jelekkel értesítették egymást a közelgő veszélyre. A híres írónk a következőt jegyezte fel: „Mikor a magyarok bejöttek s elfoglalták az országot, Szabolcs vezér birtokba vette a várat s még magasabbra emelte, négy-öt méterrel a régi falakat. Itt tanyázhatott az Árpád-kor elején az a törzsfő a maga táborával, innen szállott ki hadra, ha a roppant távolságból jövő hír érkezett. Még ma is emlékezik a néphagyomány arról, hogy Budáról tűzjelzéssel adták a hírt, s különböző színű tüzek jelentették a parancsot. Egy vagy két éjszaka alatt így jutott el az ország parancsa idáig. Végig az Alföldön meg lehet állapítani az őrhalom sort, amelyekről ezeket a tűzjelzéseket adták.”

OB