Ősi gabonák a Sárga-folyónál

A régészek az eddig előkerült leletek alapján megpróbálják kideríteni, hogy hol és mikor is kezdődhetett meg a gabonatermesztés a földön. A termékeny Sárga-folyó medencéjében, a hunok őshazájában, 23 ezer éves őrlőszerszámokat találtak.

Fontos megállapítás

A kutatók általában a régészeti feltárás során megtalált magvak alapján határozták meg, mikor is kezdődhetett meg a gabonatermesztés, ezért helyezték 10 ezer évvel ezelőttre a mezőgazdasági termelés megindulását. Nemrégen az egyik kínai kutató rájött, hogy nemcsak a magvak lehetnek bizonyító erejűek, hanem azok az eszközök is, melyet a gabona feldolgozását szolgálják, ilyen például az őrlőkő, amely már 23 ezer évvel korábban is „forgalomban” volt.

Őrlőkő

Ilyeneket Mezopotámiábanis találtak, de most a Sárga-folyó medencéjében is rábukkantak néhányra, amely azt jelzi, hogy a világon akár egyszerre több helyen is megkezdődhetett a gabonanövények termesztése.

SárgaSárga-folyó, az egyik bölcső

Li Liu, a Stanfordi Egyetem professzora elmondta, hogy a mezopotámiaihoz hasonló őrlőköveket találtak a mai Észak-Kína területén, a Sárga-folyó termékeny folyóvölgyeiben, melyek azt a célt szolgálták, hogy feldolgozzák a megtermelt magvakat és gumós növényeket. Így nem elképzelhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelés kezdetei 12 ezer évvel korábbra is helyezhetők, csakúgy, mint Mezopotámia területén. A kínai szakember úgy véli, hogy a két terület önállóan fejlődött és az ott élt emberi közösségek függetlenül fejlesztették ki a mezőgazdasági eszközöket, amely szerinte válasz volt az éghajlat változására. Arra már a régészek korábban is találtak bizonyítékot, hogy a holocén korszakban, nagyjából 10 ezer évvel korábban az emberek elkezdték háziasítani az állatokat. Liu úgy véli, hogy a mezőgazdaság kezdetei jóval korábbra is visszanyúlhatnak, amikor az emberek elvetették a vadon termő növények és gyümölcsök magvait, majd elkezdték azokat feldolgozni. Ezek a kezdetleges folyamatok vezettek aztán az intenzív mezőgazdaság elterjedéséhez.

Köles

Ültetés gyűjtögetés helyett

Elképzelhető, hogy a köles volt az első haszonnövény, amelyet elkezdtek termeszteni. A kutató úgy véli, hogy a termesztés talán azért indult meg az emberi közösségekben, mert nagyon sokáig tartott összegyűjteni a hasznos, vadon termő magvakat. Vannak olyan gumós növények, amelyeknek a maradványait szintén megtalálták a korai sírokban, vagy kőkori telepeken, azok nemcsak élelmiszernek valók, hanem azokat a hagyományos kínai gyógyászat is használja.

OB