Az iszfaháni kódex rejtélye

Az állítólagos hun szavakat rejtő iszfaháni kódex az első komoly hamisítvány egyike volt a rendszerváltás utáni évtizedben. Hiába cáfolták meg sokan ennek hamis voltát, még manapság is érkeznek olyan körlevelek, amelyek ennek a jelentőségére hívják fel a figyelmet.

Titokzatos krónikák

Nézzük, hogy milyen adatokat adtak közre eddig a kódex szószedetét előásó emberek. Szerintük Iránban nemzeti kincsként őrzik az Iszfaháni kódexet az úgynevezett Krétai kódex-szel együtt. Keletkezési idejét Kr. u. 500 körül illetve 700 tájára helyezik és a benne található hun szavak szinte teljesen megegyeznek a mai magyar nyelvvel. A „híres” irat állítólag az iráni Szurb Khács nevű örmény kolostorból származik, melynek pontos elhelyezkedését azonban sűrű homály fedi. A közlésből még az is kimaradt, hogy milyen raktári számon tartják számon a kódexeket, azok hány oldalasak és pontosan mit tartalmaznak.

Hol van a kolostor?

Vizsgáljuk meg, hogy a fenti adatok helyesek-e. Először is állapítsuk meg, hogy hol is található a Szurb Khács kolostor. Ilyen nevű szent hely nem található Iszfahánban és környékén, de egy hasonló nevű van Teherántól északra, körülbelül 340 kilométerre északra Iszfahántól, neve: Szent Nővérek Kolostora. Azt azonban nem a késő ókorban emelték, hanem csak a 17. század legelején, 1603-1605 között, amikor a környéken örmények telepedtek le. A kolostor helyének meghatározása tehát nem helyes. A másik probléma az, hogy Iszfahán város nagyon messze esik a hunok egykori birodalmától, megmagyarázhatatlan, hogy miért vezettek volna onnan missziót egy igen távoli területre. A hun térítés körzete nem Arméniában volt, ahová egyébként csak a 19. Században telepítettek be örményeket, így kétséges, hogy a hunoknál örmény térítés folyt volna. Helyettük albánok, egy szkíta nép végzett missziót a mai Azerbajdzsán területén, Gabala város körzetében, illetve attól északra. A szószedetről nagyon könnyen megállapítható, hogy koholmány, úgy készült, hogy a mai magyar szavakat egy kicsit eltorzították és mindjárt készen lettek a hun szavak.

Missziók a hunok felé

Ahhoz, hogy kiderítsük, hogy térített-e keresztény misszió a hunok között, nem árt tanulmányozni a kaukázusi térség 6. századi történelmét. A nagy európai hun birodalom összeomlása után a Kaukázusban állt a hunok erős királysága, mely a Meotisztól egészen Derbent városáig terjedt (ma: Dagesztán déli városa). Néha a hun csapatok elfoglalták a mai Azerbajdzsán északi részét és kihasítottak legelőket a keresztény hitű Kaukázusi Albániából. Kaukázusi és szír források egybehangzó állítása szerint nem örmények, hanem albán keresztények kezdtek a hunok között misszió tevékenységet folytatni, hogy megtérítsék őket. Úgy vélték, hogy a kereszténység révén megszelidíthetők. Antonio Bonfini, Mátyás király krónikása egyébként beszél az ókori albánokról és úgy emlegeti őket, mint szkíta népeket, a magyarok rokonait.

A történeti források alapján ismert tény, hogy sok misszió indult északra Albániából egy Kardost nevű pap irányításával, mely sikert értek el, hiszen már a 6. században hun püspökséget állítottak fel, ahol valószínűleg hun nyelvre fordították a Szentírást. Ebből az időből sajnos nem maradt fenn nyelvemlék, mert a 19. században a Kaukázust elfoglaló orosz cári erők az ősi keresztény emlékek tucatját – őleg az albán emlékeket - megsemmisítették. Még az egyik első hun püspökséget vezető nevét is ismerjük, Jovnannak hívták, aki valószínűleg sok északi lovast megtérített, de átütő sikert nem ért el, ami azt jelenti, hogy nem lett a kereszténység államvallás Hunniában.

A Kaukázusi Albánia története című mű alapján a 7. század végén, 681. körül, az albán származású Iszrael püspöknek sikerült elérnie, hogy a Varacsánban székelő hun király, Alp Ilutver államvallássá tegye a kereszténységet.

A források alapján valószínű, hogy a hunok valóban megismerkedtek a kereszténységgel, történt keresztény misszió területükün, de nem „iszfaháni” örmény, hanem albániai, vélhetően szkíta eredetű papok végezték el azt a munkát.

OB

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
sss
2019. április 21. | 17:20
A "parkolómaffia jelöltjei" közül csak egy állíthatja meg a Sétáló Budapestet!
1
sss
2019. április 21. | 16:11
Hogy milyen vallás szélsőségesei voltak a tettesek, azt még nem árulták el.
1
sss
2019. április 21. | 15:25
1
sss
2019. április 21. | 12:06
sss
2019. április 21. | 08:54
Elvitték az ötöslottót.
1
sss
2019. április 21. | 16:11
Hogy milyen vallás szélsőségesei voltak a tettesek, azt még nem árulták el.
1
sss
2019. április 21. | 15:25
1
sss
2019. április 21. | 12:06
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
sss
2019. április 21. | 16:11
Hogy milyen vallás szélsőségesei voltak a tettesek, azt még nem árulták el.
sss
2019. április 21. | 15:25
Elnökválasztás Észak-Macedóniában.
sss
2019. április 21. | 12:06
Többen kórházba kerültek.
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor