Udo Ulfkotte a XXIII. Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélt legújabb kötetének magyar kiadása kapcsán, melynek bemutatása során legalább olyan szókimondó és lényegre törő volt, mint ahogy azt már megszokhattuk tőle.
Kifejtette, hogy szerinte a menekültválság "nem az égből pottyant" az európai közélet színpadára, ahogy azt a különféle politikusok és újságírók próbálják bizonygatni, hanem komoly financiális és geopolitikai érdekek hívták életre.
A menekültáradatot népvándorlásként aposztrofáló egykori újságírónak magának is 20-30 éven keresztül volt alkalma különböző menekülttáborokat felkeresnie, ahol kivétel nélkül azt tapasztalta, hogy a segélyszervezetek munkatársai arra bátorítják az ottani embereket, hogy Európa felé vegyék az irányt.
Elmondta, hogy magától értetődő, hogy a tényleges veszély elől menekülőknek segítenünk kell, de jelenleg olyan tömegeket engedünk be akik biztos, hogy nem háborús konfliktusok elől keresnek oltalmat.
Ulfkotte könyvében leírja, hogyan keresnek horrorisztikus összegeket ezen a folyamaton egyes cégek, szervezetek és politikai tömörülések.
Csúcsragadozók: A gyógyszeripar és a biztosítók
A legnagyobb haszonélvezők között a gyógyszeripart és a biztosítókat említette.
Előbbiek abból húznak hasznot, hogy állami pénzen, drága eljárásokkal és gyógyszerekkel, tömegével kezelik ki a migránsokat az olyan, Európában ritka betegségekből, mint a Hepatitis C. Egy egyszeri kezelés általában annyiba kerül, mint egy I-Phone, a teljes gyógyulásig pedig akár egy családi ház árát is ráköthetik egy-egy betegre. Mindezt természetesen az adófizetők pénzéből, ami csak 2015-ben
13 milliárd euró tiszta profitot
hozott a gyógyszercégeknek. Nem csoda, ha az iparági lobbi a bevándorlók rokonait is tárt karokkal várja, akik különféle családegyesítési procedúrák révén kerülhetnek Európába.
De a biztosítók sem járnak sokkal rosszabbul. Ők a migránsok által okozott közlekedési, és egyéb balesetek révén fejnék le az államot. Mivel Németországban és Ausztriában minden állampolgárnak többféle kötelező biztosítással kell rendelkeznie, a biztosítók lobbistái azt szeretnék elérni, hogy az állami és tartományi szabályozás a migránsok számára is írja elő ezeket. Persze ezt is az állam finanszírozná, hiszen a bevándorlóknak erre nincs elég pénzük.
Politikai hiénák: A kihasznált lelkiismeret
Ennél, ha lehet még érdekesebbnek nevezte azt a folyamatot, ahogy a politikusok és a pártok profitálnak a helyzetből.
Ulfkotte rámutatott, hogy például a szociáldemokraták az emberek segítőkészségét és nagylelkűségét használják ki, amikor arra hívják föl őket, hogy segítsenek ezeken a szerencsétleneken. Ám közben nyilván nem mondják el, hogy az olyan szervezeteken keresztül, mint például az Arbeiterwohlfahrt (Munkásjólét) nevű segélyegylet, menekültotthonokat, táborokat, szállókat üzemeltetnek. Az itt végzett tevékenységekért (főzés, takarítás, ingatlanbérlés... stb.) pedig szintén az állam fizet. Tehát, minél több a migráns, annál többet kaszál a párt, sőt, még a tagjaiknak és szimpatizánsaiknak is munkát tud biztosítani ezeken a helyeken.
Az egykori újságíró szerint nem véletlen, hogy ezek az emberek 15 nyelven kiadott reklámfilmek segítségével hívják Németországba a harmadik világ lakóit, elmagyarázva nekik, hogyan tudnak oda jutni, és miként tudják a legtöbbet kihozni a szociális ellátórendszerből.
geostratégiai játszmák közepén
A világpolitikai folyamatokról szólva, Ulfkotte kifejtette, hogy Európa gyengítése számos geopolitikai szereplő érdeke, legyenek azok olyan magánszemélyek, mint Soros György, vagy nagyhatalmi pozíciójukat féltő, illetve megszilárdítani akaró országok, mint Amerika, Oroszország, vagy Kína.
Szerinte ezek az erők mind európai színtereken vívják a saját harcaikat, gondosan ügyelve arra, hogy a vén kontinens még csak véletlenül se szilárdíthassa meg saját pozícióit, az euró ne lehessen egy stabil valuta a dollárral szemben, az itteni államok pedig gazdaságilag minél gyengébbek legyenek, hogy ne lehessen szerepük a nagyvilágban.
Jelenleg tehát azzal, hogy Európa kénytelen milliárdokat költeni olyan "menekültekre", akik mesterségesen kreált konfliktuszónákból érkeznek, gazdaságilag teszik tönkre az uniót, hogy ne lehessünk tényező a világpolitikában.
A háttérben, de nem némán - Udo Ulfkotte portálunk kérdéseire válaszolt
Legutóbbi két könyvével nem kevés érdekkör tyúkszemére lépett rá az utóbbi években. Milyen fenyegetések, támadások érik?
Rengeteg támadást kellett elviselnem, de ez már a múlt. Manapság nem nyilvános a lakcímem, egy eldugott vidéki tanyán élek Németországban, és egyáltalán nem érzem magam veszélyben. A hétköznapoknál jobban féltettem az életemet most a repülőgépen, ugyanis a Lufthansa gyakorlópilótájának az erős szél miatt elsőre nem sikerült letennie a gépet Budapesten (nevet). A rágalmak egyáltalán nem zavarnak, ilyen az élet. Voltam én már rosszfiú a keleti blokk felé való határnyitás idején, amikor arról írtam és beszéltem a különféle tévéműsorokban, hogy ezzel a folyamattal rengeteg cigány bevándorlót eresztünk magunkra, és szabad utat nyitunk a bűnözésnek. Akkor is azt mondták, hogy nincs igazam, és fantasztikus jövőnk lesz, most is ezt mondják.
Mit gondol, milyen hatással lehetnek a könyvei a német társadalomra és politikára úgy, hogy abszolút száműzték Önt a médiából?
Ezek a könyvek annak ellenére is rendkívül jól fogynak, hogy a média teljes egészében ignorál engem. Az előző könyvem 12 hónapig vezette a német bestseller listákat. Nem szerepeltem a tévében, egy hirdetés sem jött le róla német lapokban, semmi, de nem érdekes, hogy írnak-e róla, vagy sem, eget rengető siker lett. Rengeteg e-mailt kapok a választóktól arról, hogy már nem hajlandók azokra pártokra szavazni, akik leszólják a könyveimet. Ráadásul olyan új pártok jelennek meg nálunk, mint például az Alternatíva Németországnak (AfD), valami tehát végre változik Németországban.
Tervez politikai karriert?
Nézze, volt három infarktusom, a politikusok élete pedig rettentő kemény. Jobb szeretnék a háttérben maradni, nem szívesen politizálnék Németországban.