Az ukrán vendégmunkások nem segíthetnek hazánk reménytelen helyzetén

Miért állna meg Budapesten egy szakképzett, nyelvet beszélő ukrán?

A Heti Válaszban a múlt héten beszélt arról Varga Mihály, hogy a magyar gazdaságot fojtogató, már kritikus méreteket öltő munkaerőhiány kezelésére vendégmunkások importálása lehet az egyik megoldás. Mivel a bevándorlók alkalmazása gyorsabb, mint a 300 ezer magyar munkanélküli átképzése, ezért valószínűsíthető, hogy nem véletlenül szokta ezt az opciót időről időre felvetni a nemzetgazdasági miniszter.

A hivatkozott lap legfrissebb számában viszont már arról ír, hogy a közeljövőben érkező ukrán vendégmunkások tízezreinek alkalmazásához szükséges jogszabályokat az Orbán-kormány a legnagyobb csendben módosította, s egy feltételhez kötötte a munkavállalásukat: hiányszakmában kell dolgozniuk.

5 változtatás, amellyel segítik az ukrán vendégmunkásokat

  1. Az ukrán állampolgárok eddig harmadik országbelinek minősültek, most létrehozzák "a szomszédos ország állampolgára" kategóriát, és ezzel az ukránok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a szírek vagy a törökök.
  2. A hiányszakmákban nem kell munkavállalási engedély, ez majdnem olyan, mintha uniós állampolgárok lennének.
  3. Harmincról 5-15 napra rövidítik az ügyintézési határidőket.
  4. Ukrán állampolgárokat közfoglalkoztatottként is alkalmazhatnak.
  5. Tartós munkavégzés esetén a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is igényelhetnek.

Harminchét hiányszakma szerepel a miniszter listáján, amelyek döntően négy ágazatban vannak: építőipar, informatikai terület, gyári termelés, illetve kereskedelem és vendéglátás.

Ugyanúgy fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben nem elsősorban a kárpátaljai magyarság idecsábítására törekszik a törvényalkotó (az ottani magyar közösségből így is legalább 40 ezren jöttek át dolgozni az anyaországba), hanem az ukrán lakosság foglalkoztatása a cél.

Varga Mihály szerint nem gyengülnek a határon túli közösségek, ha elcsábítjuk a dolgozóikat

A Kormány addig nem tervezi külföldről, vagy harmadik országból a munkaerőimportot, ameddig a 250 ezres hazai munkanélküli réteget nem sikerül foglalkoztatni. Ugyanakkor Varga Mihály elmondta azt is, semmi gond sincs azzal, hogy határon túli magyarok dolgoznak az anyaországban, véleménye szerint az itteni munkavállalásukkal is erősíthetik az elszakított országrészeken hátrahagyott közösségeiket.

A kérdés, hogy mennyire lehet működőképes ez a modell. Elsőre legalábbis véleményes, hogy miért állna meg Budapesten egy jól képzett, nyelvet beszélő ukrán, ha Berlinben ugyanezért a munkáért többet kereshet. Ha viszont a kevésbé versenyképes munkaerőben gondolkozunk, azt valóban lehetetlen itthonról pótolni?

"A magasan képzett munkaerő esetében teljesen reménytelen helyzetben van Magyarország"

- közölte lapunkkal az Iránytű Intézet gazdasági elemzője.

Molnár Balázs emlékeztet: egy jól képzett, idegen nyelvet beszélő ukrán orvos vagy mérnök jó munkalehetőségekkel rendelkezik Nyugat-Európában is, ahol jobb fizetés mellett és jobb munkakörülmények között képes dolgozni, mint itthon.

Értékelése szerint akiket az ország be tud vonzani és huzamosabb ideig itt is tud tartani, azok olyan munkavállalók, akik képzetlenségük és alacsony termelékenységük okán nem képesek elhelyezkedni tőlünk nyugatabbra, nálunk viszont még épp igen; például mezőgazdasági idénymunkások, takarítók, mosogatók.

Tény, hogy sok álláshely betöltetlen ezeken a posztokon, de mi történik akkor, ha ezeket betöltik az ukrán vendégmunkások?

Minimálisan segíteni fog ugyan a hazai termelésen és a munkaerő-piaci helyzeten - válaszol az Iránytű Intézet elemzője -, de csak minimálisan. Ezt azzal magyarázza, hogy épp nem azokban a magas hozzáadott értéket képviselő pozíciókban keletkeznek majd így munkahelyek, amelyek képesek elindítani az országot a felzárkózás útján, hanem a kevés vagy semmilyen szakértelmet nem igénylő, alacsony hozzáadott értékű ágazatokban.

"Márpedig épp e munkahelyek túlsúlya lemaradásunk záloga"

- tette hozzá.

Orbán afrikaiakat hív az országba, és akkor sem mond le, ha elveszti a népszavazást

Az afrikai NewAfrican nevű magazinban jelent meg egy kétoldalas hirdetés, melyben Magyarország letelepedést kínál a fekete kontinens lakói számára. Miközben a kormány milliárdokat költ a bevándorlásellenes kampányra, a háttérben letelepedési kötvényekkel lobbizik világszerte, és tehetősebb migránsok ezreinek ad jogot a magyarországi tartózkodásra.