Nem sikerült megakadályozni: a fótiak eldönthetik, kérnek-e a migránsokból

Egy hónap alatt kell összegyűjteni 1569 aláírást.

Visszavonta a Helsinki Bizottság a fellebbezését, így csütörtökön a fóti Jobbik megkezdheti az aláírások gyűjtését a Helyi Választási Bizottság elé terjesztett mindkét kérdésben.

Ha összegyűlik legalább 1569 érvényes aláírás, akkor a település lakói referendumon nyilváníthatnak véleményt arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy

„Fót közigazgatási területén nem magyar állampolgárok átmeneti elhelyezését biztosítsák?",

illetőleg támogatják-e, hogy

"Fót közigazgatási területére nem magyar állampolgárokat betelepítsenek?".

A baltással összezárva

Fót az a magyar település, amelynek nemcsak Brüsszel bevándorláspolitikájával gyűlt meg a baja. Az itt működő Károlyi István Gyermekközpontot ugyanis 2011-ben úgy alakította át a magyar állam, hogy kísérő nélküli fiatalkorúakat is tudjon fogadni. Csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó intézményben tavaly több mint 2000, papírokkal nem rendelkező migráns fordult meg, köztük a németországi baltás merénylővel. Mivel a Gyermekközpont nem tartozik idegenrendészeti felügyelet alá, az ott élő bevándorlók - akik közül sokan ránézésre is elmúltak 18 évesek - szabadon sétálgathatnak a település utcáin.

Egy város azt üzente, elég volt: ne telepítsen több migránst Fótra a kormány!

Már hosszú hónapok óta tematizálja az Orbán-kormány a közbeszédet azzal, hogy a kvótareferendum kapcsán üzenhetünk Brüsszelnek. Azonban az a magyar település, ahol a migránsok jelenléte miatt a lakosság szokásai, mindennapjai gyökeres változásokon mentek keresztül, szintén üzenni akar - méghozzá Budapestnek. Fót népszavazásra készül.

Merkwart Krisztián - a Jobbik fóti elnöke magánszemélyként nyújtotta be a népszavazási kérdéseket -, szerdán lapunkkal közölte, az aláírásokat csütörtöktől kezdik gyűjteni, december 16-ig kell leadni a megfelelő számú szignót. A politikus ugyanakkor nem tart attól, hogy ez ne sikerülne, mint mondta: Fót ezzel kapott egy lehetőséget arra, hogy a demokrácia eszközét felhasználva beleszóljon a saját életébe.

"Nem kérdés, hogy összegyűlik-e a kellő számú aláírás, a fótiak tudják mi a saját érdekük"

- fogalmazott a jobbikos önkormányzati képviselő.

Véleménye szerint a Helsinki Bizottság csak időhúzási szándékkal nyújtotta be a fellebbezést, sőt amatőr módon a jogvédőszervezet beadványából hiányzott a kérelmező személyigazolványának a száma, így az illetékes bírósági szerv érdemben nem is vizsgálhatta a beadványukat.

Ezzel párhuzamosan a fideszes városvezetés is támadást indított annak érdekében, hogy a fótiak minél nehezebben élhessenek a demokratikus jogaikkal. A képviselő-testület kormánypárti többsége ugyanis arról döntött, hogy az eddigi 10 százalék helyett ezentúl a választópolgárok 25 százalékának érvényes aláírása szükséges ahhoz, hogy referendumot írjanak a ki a településen.

"Ezzel a Fidesz ismét megmutatta, hogy mennyire nem kíváncsi az emberek véleményére, hiába is hivatkozik mostanában a párt az október 2-án szavazó 3,3 millió választópolgárra"

- fogalmazott Merkwart Krisztián, hozzátéve: hogy a fótiak végre esélyt kaptak arra, hogy ne a fejük felett döntsenek az életüket befolyásoló kérdésekről.