Konkrét megegyezés nélkül zárult szombaton a szíriai alkotmányozó bizottságnak az ENSZ égisze alatt rendezett harmadik ülése, de a világszervezet közvetítő szerepet játszó szíriai különmegbízottja szerint a felek találtak "közös pontokat" a tárgyalások során, és remélik, hogy hamarosan újra közös asztalhoz ülhetnek.
Ugyanakkor - mint fogalmazott - örömmel tapasztalta, hogy az ülést vezető elnökök, a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának és az ellenzéknek a képviselői "számos közös pontot" találtak a tárgyalások folytatásához. A felek ugyanakkor úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem állapodtak meg sem a következő megbeszélések tartalmáról, sem azok időpontjáról.
Így csütörtökön folytatódott az ülés, amelyen az amúgy 150 tagú alkotmányozó bizottság 45 fős, úgynevezett kis testületének a tagjai vettek részt. A testületben a szíriai kormány, az ellenzék és a civiltársadalom képviselteti magát egyenként 15 fővel.
Geir Pedersen a múlt hét végén a sajtónak azt mondta, noha a genfi egyeztetések önmagukban nem jelentenek megoldást az arab országban dúló konfliktusra, a tárgyalás "a megfelelő irányba tett lépés".
Az alkotmányozó bizottságot az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ben elfogadott, 2254-es számú határozata hívta életre, amelynek értelmében Szíriában fél éven belül egységkormányt kell alakítani, egy új alaptörvényt kell kidolgozni, továbbá másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást kell tartani a világszervezet felügyelete alatt.
A felek először tavaly októberben ültek asztalhoz Genfben, a tárgyalások azonban a november végén megrendezett második fordulón zátonyra futottak. A nézeteltérés egyik fő oka a terrorizmus elleni küzdelem alapelvéről szóló szöveg megfogalmazása volt, mivel a két fél eltérően gondolkodik arról, hogy mit jelent a "terrorista tevékenység" szíriai földön, és a damaszkuszi rezsim az ellenzékhez köthető számos csoportot terroristaként tart számon.
A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban - a sajtóban rendszeresen említett adatok szerint - már több mint 380 ezren haltak meg.
(MTI)