Csepreghy Nándor államtitkár pénteki Budapesti sajtótájékoztatóján azzal indokolta az időzítést, hogy meg kívánták várni Péterfalvi Attila álláspontját a jelentés nyilvánosságra hozásával kapcsolatban. Az adatvédelmi biztos szerint az érintettek közfeladatot láttak el a beruházásban idején, ezért nyilvánosságra lehet hozni a nevüket.
Mint ismeretes, a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés súlyos megállapításokat és visszaéléseket tartalmaz. Emiatt 59 milliárd forintot kell visszafizetnünk Brüsszelnek.
A jelentés egyes részletei már megjelentek a sajtóban. Kiderült, hogy az Alstom bennfentes információkkal rendelkezett, így esetükben a metrókocsikért kifizetett 23 milliárd forintnyi teljes uniós támogatást vissza kell téríteni.
A Siemensnek szintén bennfentes információi lehettek, ezáltal jogosulatlan versenyelőnyhöz juthattak, ezért itt is a teljes uniós támogatást visszakövetelik.
Az alagútépítést 62 milliárdért végző BAMCO-konzorcium kapcsán jogszerűtlen tendergyőzelem miatt 8 milliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.
A tender szabálytalanságai miatt az állomások belsőépítészei munkái kapcsán 7,6 milliárd forintot (ezt a Swietelsky Kft. végezhette, 40 milliárd forintért), valamint közbeszerzési szabálytalanságok miatt a Strabag-Hídépítő Zrt. által épített Baross téri állomás kapcsán 2,5 milliárd forintot követelnek rajtunk.
Csepreghy az előző kormányra mutatott
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése egyértelműen bizonyítja a baloldali kormányok és a 2010 előtti budapesti városvezetők felelősségét a 4-es metróberuházás korrupciós botrányában - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Csepreghy Nándor elmondta: a 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság - fűzte hozzá.
A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések - egy kivételével - 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt született - ismertette.
Érdekes kérdés, hogy a magyar hatóságoknak miért nem sikerült több mint hat évig kideríteni ezeket a visszaéléseket? Azokra miért egy Magyarországtól függetlenül zajló OLAF jelentés világított rá elsőként?