Görögországot már régóta gazdasági válság sújtja, Damoklész kardjaként lebegett felettük az összeomlás, és az eurózónából való távozás. A nemzetközi hitelek, valamint az azok feltételeként bevezetett megszorítások stabilizálni látszottak az államháztartást, de azóta újabb rossz hírek érkeztek a déli államból.
Még decemberben derült ki, hogy megszorításokat vezet be Athén az új költségvetésben, a már meglévők mellé. Idén már azt olvashattuk, hogy a pireuszi kikötőt is privatizálni kell, hogy forrásokhoz jusson a kincstár, január végén pedig az IMF azt mondta, hogy annyira rossz a helyzet, hogy 2040-ig fel kellene menteni Görögországot az adósságtörlesztés alól. Egyes prognózisok szerint ha nem enyhülnek a hitelterhek az államadósság elérheti a GDP 275%-át(!) is.
Az országnak újabb mentőcsomagra van szüksége, viszont az IMF vitában áll több nemzetközi hitelezővel is, így egyelőre kérdéses, hogy mikorra állhat össze az újabb segítség. Ezután már kisebb diplomáciai botrány tört ki. Az ország miniszterelnöke - Alexisz Ciprasz - szombati beszédében jelentette ki, hogy gyakorlatilag újra harcba száll a valutaalappal, és nem megy bele olyan feltételekbe, amiket nem támaszt alá a logika és a számok. Fő problémáját az jelenti, hogy túl radikálisan akarják átalakíttatni vele a jövedelemadó- és nyugdíjrendszert. Az Európai Bizottság szintén rátámadt az IMF-re, annak vonakodása miatt. Németország pedig mindkét félnek odaszólt, de mindenképp az eurózónában tartanák az államot.
A lehető legrosszabb forgatókönyv zajlik Görögország szempontjából, ugyanis minél tovább csúszik az újabb mentőcsomag a nemzetközi vita miatt, annál nehezebb helyzetbe kerülhet Athén.