Az eredeti funkciójukat elvesztő tárnák jelenleg gombapinceként szolgálnak. Megkerestük az illetékeseket, hogy maguk mondják el a terveiket.
A termálfürdő
Határozottan állítják, hogy nincs olyan turisztikai létesítmény, amivel a diósdi termálfürdő összehasonlítható lesz.
Sem Magyarországon, sem annak környezetében
– írta kérdésünkre Répási Andrea, a Megalit munkacsoport kommunikációval foglalkozó tagja. Bogó László, Diósd polgármestere szerint a Megalit hatezer forintos alapbelépőára sem egy földtől elrugaszkodott összeg ma már, főleg a három év múlva a tervezett nyitáskor. Úgy vélte, a célközönség, azaz a külföldiek, a budapestiek, a belföldi turisták más helyeken is hasonló költségekkel számolhatnak. Naponta 1600 eladott jegyre számítanak, de ebbe bele kell érteni a kiegészítő belépőket is. A diósdiak is kaphatnak kedvezményeket az első körben felépített termálfürdőben.
A polgármester arról is beszélt, hogy több rendezvényre ellátogattak, ahova budapesti szállodákból szervezetten úton szállítottak külföldi vendégeket, hasonló lehetőségekben gondolkodnak ők is.
Nagyvilági fürdő egy kisvárosban
A megalitosok célja az, hogy Diósd maximálisan megőrizze kisváros jellégét, elvégre ők is ezért élnek a településen. „Fejlődésre, fejlesztésre azonban szükség van” – szögezte le Répási, aki elárulta, hogy a településen sokan vannak a támogatók táborában, de akadnak, akik egyelőre szkeptikusak, ezért fontos feladatnak tartják az átláthatóságot, a tájékoztatást és persze a párbeszédet, hogy meghallgassanak minden ötletet, kérdésfelvetést. Ennek érdekében közösségi oldalt indítottak, lakossági fórumot szerveztek.
Diósd sajátos helyzetének a megértéséhez tudni kell, hogy a község 1990-ben még csak 3700 lelket számlált, a lakosságszám azonban a rendszerváltást követően meredeken emelkedni kezdett.
Miután a település 2013-ban megkapta a városi címet, rövidesen átlépte a tízezer fős lélektani határt is. Mindezen körülmények miatt érdemesnek tartottuk, hogy leüljünk egy rövid beszélgetésre a Megalit munkacsoporttal szoros kapcsolatban álló településvezetéssel is. A termálfürdő mögött egyébként is az önkormányzati testület áll, mögöttük néhány lelkes civil segítővel, de a döntéseket a képviselők hozzák.
A háttérbeszélgetésen Bogó László polgármester és Nagy István, a leendő Megalit Termálfürdő köré szerveződött civil csapat tagja lapunknak elmondta, hogy a népességugrást nem követte az infrastruktúrafejlődés, miközben az egykori nyaralóövezetek teljesen beépültek.
Külterülete 1974 óta nincs Diósdnak. A település Érddel és Törökbálinttal a szó legszorosabb értelmében összeépült több helyen. Előfordul, hogy az utca egyik fele az egyik, a másik a másik településhez tartozik, azaz a sűrűn lakott területre ipart már nem lehet telepíteni.
Nagy István, a Megalitot támogató civil csoport tagja úgy fogalmazott, hogy ebben a pillanatban nem lát más kitörési lehetőséget a település számára, mint a Megalit Termálfürdőt, ami a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetet.
A tanulmány új, de az álom az régi
Nagy, egykori diósdi tanácselnökként maga adott megbízást, 1987-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek (VITUKI) a mezozóos alaphegységet feltáró hévízkutató fúrás helyének kijelölésére, a környezeti hatások meghatározására.
A tanulmány emlékeztetett arra, hogy 1979-ben, Diósdon, a Homokbánya utca sarkán 1200 méter talpmélységű fúrás történt. Az alsótriász képződmények észlelésére kiképzett fúrás talphőmérséklete 104 fok. Hatvan méter mélységig pozitív a kút, onnan szivattyúzni kell, 60 liter/perc kitermelésnél a kilépő víz hőmérséklete 56 fokos, azonban termelésre nem alkalmas. A tanulmányban meghatározott helyen történő termelő fúrás esetén a kilépő víz hőmérséklete perceként 1000 liter kitermelése esetén eléri a 85 fokot, 330 liter percenkénti kitermelés esetén meghaladja a 65 fokot. A vizsgálatok alatt kompresszorral percenként 60 liter 56 fokos, Na-Ca-Mg-hidrogénkarbonátos termálvizet szolgáltatott, az oldott anyag tartalom pedig meghaladja az 1600 mg/l-t). Így a kút bekerült az ország hévízkút-nyilvántartásába is.
Hosszú évek múlva Nagy és Répási felmelegítették a régi tervet: így született meg 2015-ben a Megalit ötlete. Együtt megkeresték a VITUKI egykori, ma már nyugdíjas szakemberét Dr. Lorberer Árpádot, rajta keresztül a geológus szakmát, hogy a természeti erőforrás kiaknázására szakszerű terv szülessen. Az ötlet körül lassan egy komplett csapat állt össze, lelkes civilekből.
Mennyi az annyi?
A lenyűgöző látványtervekkel illusztrált, nyilvánosan elérhető megvalósíthatósági tanulmány a beruházás összköltségét bruttó 15 milliárd forintban határozta meg. Természetesen ez egy becsült összeg, amely a legrosszabb lehetőségekkel számol, például azzal, hogy a helyszínen nem lesz kútvíz és azt kívülről kell a létesítménybe bevezetni, tehát a létfontosságú elem rezsi formájában az üzemeltetés alatt folyamatosan jelentkezni fog. Törekednek azonban arra, hogy találjanak termálvizet, ha a projekt eljut odáig akkor előzetes felmérések, próbafúrások várhatóak a leendő fürdő környezetében. Eddig az üzleti- illetve, a látványtervre, valamint a geológiai tanulmány felülvizsgálatára bruttó 63 millió forintot költöttek.
A tanulmány szerint az anyagi forrásokat befektetők segítségével, hitelből, ha összejön, akkor pedig részben támogatásokból kívánják előteremteni. Ennek mikéntjéről – mint azt megtudtuk – egy szervezés alatt álló konzorcium fog dönteni, de további részleteket nem árultak el, üzleti titokra hivatkozva.
Így ébredhet fel egy alvóváros
Az elképzelések szerint az iparűzési és az idegenforgalmi adókból lehetne a bevételeket növelni és kiépíteni a település hiányos infrastruktúráját. A Megalit Termálfürdő ráadásul közvetlenül körülbelül százhetven munkahelyet teremtene.
Nagy István azt mondta, hogy szakképzésekkel érnék el azt, hogy diósdiak érvényesülhessenek ezen állások megpályázásánál. Hozzátette: egy négycsillagos szálloda felépítését is lehetségesnek tartják, illetve az elhanyagolt diósdi pincesornál vendéglátóhelyek létesülhetnének, helyi vállalkozók üzemeltetésében, emellett parkoló, kerékpár- és elektromosautó-kölcsönző is nyílna. Fizetővendéglátás kialakulására is számítanak a városban, így lehetőség lesz a látogatóknak helyben szállást keresni. Úgy számolnak, hogy többen taxival, illetve csoportok esetén busszal érkeznek majd. Ne feledjük, Diósd közelebb van a belvároshoz, mint egy-két külső pesti kerület.
Összességében több száz ember kaphatna helyben munkát. Hogy pihenni is tudjanak: a diósdiak számára a beruházás második lépcsőjében nyílna egy külön strand, mérsékeltebb árakkal, akár TB- támogatással. Ha találnak termálvizet akkor a leadott hőből lehetne fűteni a helyi intézményeket, amiből nyeresége is lehet az önkormányzatnak.
A Megalithoz kapcsolódó beruházás lenne egy új M0-as lehajtó megépítése, amivel az alvóváros jellegű településen csökkenne az átmenő forgalom, a reggeli dugók mértéke, ugyanakkor a telkek árának a növekedésére is számítanak – érveltek a termálfürdő megálmodói annak kapcsán, hogy Diósd számára milyen extra előnyöket adna a nagyszabású turisztikai létesítmény.