Az ülés után a szociáldemokraták (SPD) vezető belügyi szakpolitikusa, Burkhardt Lischka a szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA) származó információkra hivatkozva újságíróknak elmondta, hogy az 547 ismert közveszélyes - merénylet elkövetésére hajlamosnak tartott - iszlamista közül három hollétéről nem tudnak a hatóságok.
Nagyjából minden második ismert közveszélyes iszlamista külföldön van, 88-at pedig őrizetben tartanak Németországban - mondta a bizottsági ülés után Stephan Mayer, a CDU/CSU-frakció belügyi szóvivője.
Thomas de Maiziere belügyminiszter a Bundestag plénuma előtt az ügyben tartott azonnali kérdések órájában kiemelte, hogy a szövetségi és tartományi hatóságok közös terrorelhárító központjában (GTAZ) valamennyi nyilvántartott veszélyes iszlamista esetét átvizsgálják, és mérlegelik, hogy van-e lehetőség kitoloncolásra vagy más hasonló intézkedésre.
A biztonsági szervek egyik legnehezebb feladata annak megállapítása, hogy mikor jelent konkrét fenyegetést egy veszélyesként nyilvántartott ember - mutatott rá a miniszter, keserűnek nevezve, hogy Anis Amri esetében nem bizonyultak elégségesnek a hatósági intézkedések, holott már régóta foglalkoztak az elutasított tunéziai menedékkérővel.
A szövetségi kormány a decemberi merénylet nyomán átfogó terrorellenes intézkedéscsomagon dolgozik. A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy - lábbilincsként is emlegetett - elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.
Németországban elvesztettek három közveszélyes iszlamistát
Nyoma veszett Németországban három közveszélyesként számon tartott iszlamistának - derült ki a német szövetségi parlament belügyi bizottságának ülésén.