Március 13-án fog államfőt választani az Országgyűlés

Ma Magyarországon akkor lehet valaki köztársasági elnök, ha „a Viktor engedi”.

A házelnök - parlamenti honlapon elérhető - napirendi javaslata alapján a négynapos ülés kezdetén hangozhatnak el az interpellációk és az azonnali kérdések. A képviselők kedden a tervek szerint tizennyolc előterjesztésről szavaznak. Több nemzetközi szerződés kihirdetése mellett ekkor dönthetnek például a déli határzár szigorításáról, valamint a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításához kapcsolódó törvénymódosításokról, illetve a jegybank 2015-ös tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.

A szerdai napirenden kizárólag az igazságügyi miniszter büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatának általános vitája szerepel.

A parlament a jövő hét utáni hétfőn választhat köztársasági elnököt a következő öt évre. A Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelöli a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Intézet elnökét támogatja.

Az államfőválasztás elején a két jelölt 15-15 percben felszólalhat. A képviselők ezt követően titkosan adhatják le szavazataikat. Az első forduló akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Eredménytelenség esetén második szavazást tartanak, amelynek végén az a jelölt válik államfővé, aki - a voksok számától függetlenül - a legtöbb szavazatot kapta.