Lenne mit tanulnunk a francia vidéktől: az agrárszektorban Le Pen a nyerő

A francia kistermelők nem fecsérelnek több szavazatot a konzumpártokra.

A Politico megdöbbentő cikkben foglalkozott a témával, ami érdekes ellentmondásról rántja le a leplet:

a francia agrárszektor szereplőinek - akik eddig látszólag csak profitáltak az EU agrártámogatási rendszeréből - 35 százaléka(!) Marine Le Penre adná a voksát, míg ellenfeleire, François Fillonra és Emmanuel Macronra csupán 20-20 százalék ikszelne.

A jelenség azonban csak első ránézésre tűnik érthetetlennek. A francia agrárszektor ugyanis folyamatosan szűkülőben van: a francia népesség mindössze 4 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal és ez a szám folyamatosan csökken.

Nem elég tehát, hogy eltűnőben van a francia nemzeti identitás egyik fontos pillérét képző szakma, de a folyamat még fel is gyorsulhat, ha az uniópárti politikai elit megszavazza a különféle szabadkereskedelmi egyezményeket, amik gyakorlatilag még Európa egykor legerősebb agrárszektorát is végleg padlóra küldhetik.

A francia gazdák pedig már nem bíznak a szalonpolitikusok ígéreteiben.

"Mondanak valamit nyilvánosan, majd az ellenkezőjét csinálják. Elérkezett az őrségváltás ideje"

- nyilatkozta a Politiconak Daniel Seguinot borász, Nemzeti Front-tag, aki szerint a gall politikai elit "gúnyt űz a társadalomból".

Nem véletlen, hogy kedden, az éves párizsi agrárkiállításon világsztárnak kijáró rajongással fogadták Le Pent, aki EU-s támogatási rendszer helyett állami hozzájárulást vezetne be, valamint a kistermelőket sújtó szabályozás radikális lazítását ígérte.

Seguinot szerint a politikus asszony vonzereje abban rejlik, hogy "hitelesen képviseli a bajban lévő embereket", a francia mezőgazdaság pedig egy "permanens válságban" lévő ágazat.

Keleti vetélytársak fenyegetik a francia piacot? Nehéz elhinni

A Nemzeti Front illetékesei azzal magyarázzák az agrárszektoron belüli népszerűségüket, hogy a francia kistermelők elégedetlenek, amiért az unió

"igazságtalan előnyökkel rendelkező(?) Kelet-európai gazdálkodókkal való versenyre kényszeríti őket".

A francia gazdák emellett a brüsszeli túlszabályozásokat is kifogásolják, az ezzel kapcsolatos aggodalmaikat pedig a Politiconak is megerősítették. Szerintük épp emiatt is kifejezetten fontos a nemzeti függetlenség visszaszerzése (annak ellenére is, hogy az ottani borászok jobban támogatott része nagyon nem örül az unióból való kilépés gondolatának, de még az anyagi kétségek sem tántorítják el őket a jobboldali jelölt mellől).

Erre mondhatnánk kárörvendően, hogy üdv a 2003 utáni magyar mezőgazdaság világában, de van egy olyan érzésünk, hogy a lóra most kicsit fordítva felpattanó gall farmerek még nagyon távol állnak attól, amin a mi gazdáinknak keresztül kellett menniük - köszönhetően többek között az agyontámogatott francia agráriumnak.

A tanulság annyi a történetből, hogy míg a magyar vidék hiába pocsékolta-pocsékolja reményeit a hazai mainstream pártokra, addig a franciák már most felismerték, kire kell adniuk a szavazatukat ahhoz, hogy a jövőben a lehető legjobban járjanak.