Idén mit választ a kormány? A magyarok egészségét, vagy az agrárkémia cégek profitját?

Nagyon sok méhfaj olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek.

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium (FM)vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is”

– húzta alá Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Emlékezetes, ezt a kört már tavaly is lefutottuk, akkor a legnagyobb titkokban próbálta az FM a földekre csempészni az emírtett csávázószereket, nekitámadva eközben a nemzetközi zöldszervezetnek.

Az agrártárca igyekszik védeni a színpad mögötti üzletét

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden ismét tanúbizonyságot tett afelől, hogy akár csak a földügyek esetében, a természetre, így az emberi egészségre káros növényvédő-szerek kapcsán is a végletekig lojális tud lenni az ipari lobbi érdekeivel szemben. Öröm az ürömben, az FM magyarázkodása most is megmosolyogtató.

Ugyanakkor, bárhogy is próbálunk szembemenni a tényekkel, két lehetőségünk van. Vagy folytatjuk a vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaságot, vagy áttérünk egy fenntartható változatra.

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, miközben nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek.

„Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős”,

hangsúlyozza a Greenpeace.

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét.

Egyébként korábban már az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges tilalmát vezette be. A további bizonyítékokért a Greenpeace felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A földeken túl is pusztít

A tanulmány kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

A döntésnek látszólag annyi tétje van, hogy az Orbán-kormány továbbra is a multinacionális agrárkémiai vállalatok pénzügyi érdekinek megfelelően cselekszik-e, vagy kilép végre a háttérben megkötött alkukból.

A tanulmány magyar nyelvű összefoglalóját letöltheti INNEN.