Úgy megkínoztak egy üzbég újságírót, hogy még saját lányainak nevét is elfelejtette

Bekjanov 18 évi rabság után februárban került szabadlábra, miután Üzbegisztánban 27 év után megváltozott a vezetés. A vád ellene az volt, hogy tiltott szövegeket terjesztett, tiltott politikai tiltakozásban vett részt, és puccsot tervezett. Ő ezt mind tagadta, de 1999-ben 15 év börtönre ítélték, és később meghosszabbították a büntetését.

Bekjanov az interjúban elmondta, hogy első börtönévei alatt fizikailag és pszichikailag is megkínozták. Eltörték a lábait, és mindkét fülére megsüketítették. Egyszer több mint hat hónapra magánzárkába került, és ez annyira megviselte, hogy egy időre elfelejtette a lányai nevét is. A raboskodása körülményei akkor enyhültek, amikor a vöröskereszt 2003-ban felújította látogatásait az üzbég börtönökben.

Az újságírón az is segített, hogy világszerte sok kollégája és emberi jogi szervezet fellépett az érdekében. Tavaly szeptemberben meghalt Iszlam Karimov üzbég elnök, aki 27 éven át vaskézzel irányította az országot. Bekjanovval röviddel ezután máshogy kezdték bánni, és még a köztörvényes elítéltek is közeledtek hozzá, és kommunikálni kezdtek vele – mondta.

Január közepén amnesztia keretében csaknem 40 ezer embert helyeztek szabadlábra, és februárban Bekjanovot is kiengedték. "Ha maradt volna a régi vezetés, a büntetésemet biztosan újra meghosszabbították volna öt évvel" - vélekedett az ellenzéki újságíró.