Bár Pilisszántó ismert hazánkban, ám legutóbb nem a történelmi, természeti értékei miatt került be a település neve a hírekbe: kiderült, hogy az önkormányzat 65 millió forint bevételért cserébe területet adna az ELMŰ-nek, amelyen egy legalább 10 ezer négyzetméter területű trafót építene a cég. A beruházás döntési szakasza titokban zajlott, mikor kiszivárgott a hír, Csicsmanczai Tamásné polgármester azzal magyarázta a döntését, hogy így finanszírozhatóvá válhat az új tornaterem megépítése (a jelenlegi valóban ramaty állapotban van).
Alapvetően az, hogy egy településvezető egy beruházót hoz, és a bevételt a köz javára fordítja, értékelendő cselekedet, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a pénz önmagában nem lehet elégséges indok. Szőnyi József szerint ez igaz Pilisszántó esetében is. (Jellemző az is, hogy a falu története bekerült a nagypolitikába, így már a parlamentben is foglalkoztak a témával).
Az Alfahírnek felidézte a település korábbi vezetője, a Pilisszántóért Egyesület elnöke, hogy az önkormányzat tanult a korábbi hibájából, és nemrégiben ismét tartottak egy lakossági fórumot, igaz azon már nem vett részt a polgármester, gyengélkedésre hivatkozott. S bár nem volt olyan viharos, mint a korábbi fórum, itt is a trafó volt a fő téma.
Fontos tudni, hogy helyi vállalkozók, és persze lakosok gyűjtésbe kezdtek, hogy a trafó nélkül is megépülhessen a tornaterem. Jellemző, hogy fél óra alatt 3 millió forint összegyűlt, de országos szinten is jelezték vállalkozók, hogy szívesen segítenének Pilisszántónak. Csakhogy az iskola alapítványa, amely jogosult lenne az adományok gyűjtésére, "most hirtelen kifarolt a dolgokból", lemondott a kuratórium, így az adakozás is megrekedt - mesélte Szőnyi József.
Arról az állításról is kiderült, hogy féligazság, miszerint a falu nem pályázhat a tornaterem-felújításra, ugyanis Budapest agglomerációjának részeként nem juthat EU-s forrásokhoz. Ezzel szemben más hazai pályázatokon lenne erre pénz - erről még Fónagy János államtitkár is biztosította Szőnyi Józsefet. „Ne a szájuk járjon, hanem a kezük, tegyenek valamit azért a teremért" - üzent a falu jelenlegi vezetésének.
Beszámoltunk róla, hogy helyi népszavazást kezdeményezett a polgármester, igaz, ez viszont még nincs meghirdetve. Ugyanakkor a legutóbbi a fórumon olyan szóróanyagot osztottak szét, amelyen például a trafóépítés elmaradását összekapcsolták új adók kivetésével. "Nem tájékoztatva lett a falu, hanem meg lett félemlítve" - érzékeltette a különbséget Szőnyi. Sőt, az egyik trafóellenes hangadó kocsijának a gumiját ki is szúrták ismeretlenek, a lakossági fórum alatt.
"Ez borzasztó! Idáig süllyed a falu?! Hogy engedhetitek meg, hogy lassan Balatonőszöd szintjére süllyed a falu hírneve?" - kesergett a korábbi településvezető.
Úgy tudjuk, az ELMŰ először Pilisvörösváron húzta volna fel a trafót, és ott nem is ütközött semmilyen ellenállásba. A kritikusok szerint egyébként sincs szüksége többletáramforrásra Pilisszántónak, azonban az elektromos társaság vélhetően kedvezőbb feltételekkel tudott itt megegyezni Csicsmanczai Tamásnéval.
"A 65 millió forint elhomályosítja a szemeket, és akkor már tájba illőnek látják a trafót"
- tette hozzá Szőnyi.
Ezzel lassan át is térünk a jelenünket meghatározó értékválsághoz.
Ugyanis a Pilisszántóért Egyesület és az Egyházközség közös kezdeményezésére sikerült felállítani a Himnusz szobrot a Csillagösvény tetején. A Máhr Ferenc szobrászművész által faragott Áldást osztó Jézus szobor ("amely mosolyog, mert Jézus örömmel osztja az áldását a Pilisben") minden kiadása közadakozásból gyűlt össze. Csakhogy a képviselő-testület korábban tájrendezőmérnök kirendelését kérte Szőnyiéktől, és annak 800 ezer(!) forintos működési költségének megfizetését várta volna el az Egyesülettől (4,5 millió forintba került egyébként a szobor). Majd - miközben már a szobrot faragták – a testület le is szavazta annak felállítását.
Szőnyi József szerint végül azért bólintott rá a polgármester, mert akkor már tisztában voltak az ELMŰ-beruházásával, és kínos lett volna, hogy a trafó beleillik a pilisi tájba, de a Krisztust ábrázoló Himnusz szobor nem.
"Ha én csöndben vagyok akkor az azt jelenti, hogy a trafó mellé állok. Én nem maradhatok csöndben. A faluját és a Pilis-hegység történelmét mélységesen tisztelő és szerető embernek kötelessége óvni azt, felelős ezért"
- vallott lapunknak Szőnyi, aki szerint olyan ez a trafó, mintha sáros csizmával belépnénk a nappaliba, nemcsak tájilag, de erkölcsileg sem illik a Pilisbe.
De van egy másik vetülete is a történetnek, szerinte ugyanis minél jobban nyújtja ezt az ügyet az önkormányzat, annál jobban süllyednek a sárban.
"Eddig átkiabáltunk egymásnak az úton, de most már elfordulnak az emberek, a szemüket lesütik, már kínosak a találkozások. Ezért nem éri meg! Erkölcsileg visz a pusztulásba: az a családi hangulat, amely korábban jellemezte a falut, elveszett".
Egy gyöngyszem Pilisszántó, persze mindig lehet javítani dolgokon - fogalmaz Szőnyi, hozzátéve: önkormányzat jelenlegi vezetése úgy gazdálkodik, hogy eladja annak vagyonát. "Márpedig egy földet nem szabad eladni".
"Szomorú látni, ahogy a világ lesilányodott pénzkérdéssé. Sokan viszont hittel valljuk, a nemzet számára a Pilis egy templom, ahová a kellő tisztelettel és alázattal illik belépni, és nem kufárkodni a természeti értékeivel. Pilisszántó a kapuban áll, ide nagyon nem illik belerondítani és aprópénzre váltani hazánk erkölcsi természeti értékeit"
- magyarázta Szőnyi, "hiszen, ha megkaparom a Pilis felszínét gyönyörűbbnél gyönyörűbb, gyakran fel nem tárt történelem jön elő".
Vajon értékrendbeli különbségek miatt megtámadható egy beruházás? Szőnyi József szerint Isten nélkül csak a pénz marad, de nem lehet mindent pénzben mérni.