Az idei nemzeti ünnepen a csendőrség Fancsali Ernőnél, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnökénél és négy másik felvonulónál kifogásolta az Erdély-címeres kék-piros-sárga lobogót. Fancsali elmondása szerint azt kérték tőle, hogy
vonja be a zászlót, vagy távozzon a felvonulók közül.
Mivel a felkérésnek nem tett eleget, őt és egy másik Erdély-zászlót vivő felvonulót 500 lejes (35 ezer forint) bírsággal sújtották. Hozzátette: a csendőrök arra hivatkoztak, hogy
a rendezvényt szervező RMDSZ nem tette lehetővé, hogy a magyar és a székely zászlón kívül más zászlókkal is vonuljanak az ünneplők.
A párt ezt később cáfolta, azt állítva, hogy a hatóságok jelentették ki:
a zászló "alkotmányellenes",
ezért mindenkivel szemben fel fognak lépni, aki a felvonulásra azzal érkezik. Az RMDSZ Kolozs megyei vezetője, Csoma Botond azt nyilatkozta:
„A csendőrségtől sem zászlók felvonultatására, sem zászlók leszerelésére nem kértünk engedélyt,
kizárólag a törvényes előírásoknak megfelelően, az útvonalról és az esemény időpontjáról tájékoztattuk a hatóságokat."
A politikus érthetetlennek nevezte a csendőrség eljárását, emlékeztetve, hogy az 1918 december elsejei gyulafehérvári nagygyűlésre (ma nemzeti ünnep Romániában) a román résztvevők is erdélyi trikolóros lobogóval érkeztek, s az akkor készült fotókon később festették át a zászlókat.
Ám a helyszínen készült felvételek azt bizonyítják: az RMDSZ-es szervezők nagyon is aktívan közreműködtek az erdélyi jelkép felvonulásról való kitiltásában.
A román zsaruk betalálták Soós Sándor megyei EMNP-elnököt is, aki szintén erdélyi lobogóval vonult fel. Soós úgy emlékszik, elsőként - még a felvonulás kezdetekor -
Czirmay Zoltán kolozsvári RMDSZ-vezető szólította fel az Erdély-zászlóval érkezőket, hogy ne használják a szimbólumot.
Később egy csendőr arra szólította fel, hogy az erdélyi mellett
a kezében levő magyar lobogót is csavarja fel.
Miután ennek nem tett eleget, a szervezők keresték meg, és kérték, hogy tegye el a kék-piros-sárga zászlót, mert, ha ezt nem teszi meg, akkor
"kénytelenek lesznek szólni a csendőröknek".
Ez később meg is történt. Videó felvétel igazolja, hogy Czirmay Sándor több egyenruhás kíséretében szólította fel Soóst a zászló felcsavarására, arra hivatkozva, hogy őt, mint szervezőt,
a "törvény kötelezi arra" hogy a hatóságokhoz forduljon.
Soós emlékeztet rá, hogy korábban a március 15-i felvonulást nem egyedül az RMDSZ szervezte, hanem elsősorban a helyi magyar ifjúsági szervezetek. 2015-ben azonban már egyedül a párt lépett fel szervezőként,
a rendezvényről pedig kitiltották a HVIM jelképeit és az Árpád-sávos lobogót.
A politikus úgy látja, az RMDSZ "kiszorítósdit játszott" az elmúlt években. Előbb az ifjúsági szerveteket, most már az EMNP-t is kihagyta a szervezésből, idén pedig már felszólalási lehetőséget is csak saját embereiknek biztosítottak.
Valószínűsíthető, hogy a csendőrség túljátszotta a szerepét, de sajnos az RMDSZ is hibázott, mert nem képviselte hatékonyan a hatóságokkal való tárgyalás során a magyarok érdekeit
- értékeli az eseményeket Soós Sándor.
Egyébként egyetlen pozitívuma azért mégis csak van annak, hogy erre a szégyenletes muppet-show-ra sor került Mátyás király városában: hogy elkészülhetett az a felvétel, amelyen
az RMDSZ helyi vezetője egy román csendőrrel a háta mögött könyörög Erdély fővárosában, hogy tegyék el az erdélyi zászlót.
És ily módon egyetlen képbe sűrűsödve tárulhat elénk minden, amit 2017 márciusában az RMDSZ-ről tudni érdemes.