A felmérésben 15 és 24 év közötti, német, osztrák, lengyel, szlovák, cseh és magyar fiatalok vettek részt. Országonként 500 fiatalt kérdeztek meg 2017. január 30-a és február 13-a között.
A megkérdezettek több mint 77 százaléka pozitívan értékelte, hogy országa tagja az Európai Uniónak. Az EU-projekt támogatottsága Németországban a legnagyobb, ahol a fiatalság 87 százaléka viszonyul kedvezően hozzá, míg második helyen Magyarország áll 79 százalékkal, őt követi Ausztria (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Csehország (73 százalék) és Szlovákia (70 százalék). Eközben a felmérés résztvevőinek mindössze 16 százaléka voksolt amellett, hogy országa lépjen ki az EU-ból.
A megkérdezettek többsége fejlesztené az Európai Uniót: 67 százalék gondolkodik úgy, hogy nem elég az egyszerű maradás, reformok szorgalmazására van szükség.
A felmérésben részt vevő fiatalok az EU legnagyobb hozadékának a tagállamok közötti békét tartják (78 százalék), ezt követik az unión belüli munkalehetőségek (66 százalék) és tanulási lehetőségek (62 százalék). A megkérdezettek a terrorizmust és a menekültek integrációját tartják az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak.
A menekültek befogadásának kérdésében szembeszökő a különbség a német és az osztrák, valamint a visegrádi államok fiatalságának gondolkodásmódja között. Míg a német fiatalok 73, az osztrák fiatalok 61 százaléka úgy véli, hogy országának be kell fogadnia a menekülteket, addig Szlovákiában a fiatalság 75 százaléka, Lengyelországban 73 százaléka, Magyarországon 72 százaléka, Csehországban pedig 70 százaléka a befogadással szemben foglalt állást.
Hasonlóan megosztónak bizonyult az a kérdés, hogy feláldozhatóak-e az emberi jogok a terrorellenes harc oltárán. Míg Csehországban a felmérésben részt vevők 47, Magyarországon 51 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az emberi és állampolgári jogokat néha korlátozni kell annak érdekében, hogy a társadalmat jobban meg lehessen védeni a terrorizmustól és más fenyegetésektől, addig az osztrák fiatalok 48, a német fiatalok 46 százaléka elutasítja ezt a gondolatot.
A német és az osztrák fiatalság 71 százaléka a demokráciát tartja a legjobb kormányzati formának, míg ez az arány a visegrádi országokban jóval alacsonyabb. Csehországban a fiatalok 60, Szlovákiában 51, Lengyelországban 50, Magyarországon 48 százaléka vallotta ugyanezt.