Miért nem érdekli a fiatalokat a közélet? Mi a helyzet az ifjúsági szervezetekkel?

Ifjúsági szervezetek vitaestje.

Az X!! és a XII. kerületi KDNP, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közös szervezésében tartottak ifjúsági vitaestet, melyen a fiatalságot érintő kérdések mellett számos aktuálpolitikai téma is felmerült.

A résztvevők a következők voltak: Baczkó Norbert, a Fidelitas budapesti alelnöke, Farkas Gergely a Jobbik Ifjúsági Tagozat elnöke, Nacsa Lőrinc az IKSZ elnöke, valamint a Societas részéről az országos irodavezető Kelemen László, a Lehet Más a Jövő képviseletében pedig Kanász-Nagy Máté.

A résztvevőknek 2,5 perces időkeret állt a rendelkezésükre, hogy ismertessék álláspontjukat az adott kérdésekben, ezt követően egy perces felszólalásokban reflektálhattak egymás mondandójára.

A fiatalság politikai aktivitása

Ebben a kérdésben alapvetően egyetértés volt a felek közt. A fiatalokat nem mozgatja meg túlságosan a közélet, nagyon kis százalékuk az, akik valóban érdeklődnek a politika iránt. Ügyek mentén képesek aktivizálódni, ahogy azt az olimpiai pályázat kapcsán is láthattuk.

A vita elején kialakult egy barátságos szurkálódás, hogy melyik ifjúsági szervezet rendelkezik nagyobb táborral, de ezt a kérdést Farkas Gergely, a Jobbik IT elnöke eldöntötte azzal, hogy ismertette: a Fidelitas Facebook oldalát nagyjából 11 ezer ember kedveli, a Jobbik Ifjúsági Tagozatét pedig több, mint 82 ezer. A szervezet elnöke emellett kifejtette, hogy az elmúlt 27 évben a fiatalok körében szitokszóvá vált a politika, ebben pedig komoly felelőssége van a rendszerváltozás óta kormányon lévő pártoknak.

Az Országos Diákparlament kapcsán nem sikerült közös álláspontot találni, ugyanis Kanász-Nagy Máté szerint indokolatlanul keveset hallani erről a 3 évente összeülő kezdeményezésről, pedig ezt vonzóvá lehetne tenni, két diákparlamenti ülés között pedig nem nagyon van kapcsolat a kormány és a diákok között. A Fidelitas budapesti alelnöke szerint nem ilyen rossz a helyzet, ugyanis az iskolák maguk választják ki, hogy kiket delegálnak oda. Farkas Gergely erre reflektálva hozzátette, hogy az alapvető probléma abban rejlik, hogy a diákok által megfogalmazott ajánlások nem kötelező érvényűek az illetékes minisztériumra nézve, sőt, gyakorlatilag nem is nagyon foglalkoznak ezekkel – a fiatalokat pedig az motiválhatná, ha látnák, hogy a kormány figyelembe veszi a véleményüket.

Fiatalok összetartása a saját szervezetekben

A Lehet Más a Jövő képviselője szerint egyre kevesebb a közélet iránt érdeklődő fiatal és az ilyen közösségek folyamatosan szűnnek meg. Ezzel Kelemen László is egyetértett, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben is túlságosan Budapest központú az ország. Máshogy látta ezt a kérdést az IKSZ elnöke, aki szerint nem kell lebecsülni a vidékieket, és ott is nagyon jó lehetőségek kínálkoznak a helyi aktivitásra.

Farkas Gergely szerint a Jobbik IT három alappillére a széles tevékenységi kör, hogy mindenki megtalálhassa azt a témát, ami érdekli, az érdekképviselet, hogy érezzék a diákok, hogy kiállnak mellettük, valamint a barátságok születése, ami a közös élmények által még erőssebbé teszi a szervezetet.

A fidelitasos Baczkó Norbert negatív példának hozta, hogy a Jobbik Dúró Dóra mellé állította a fiatal Bradánovics Bendegúzt, hogy megfogalmazhassa kritikáját a kormány oktatáspolitikája kapcsán. Farkas Gergely viszont tisztába tette a helyzetet és felszólította Baczkót, hogy tájékozatlanul ne mondjon butaságokat, ugyanis a diák kereste meg őket, hogy találjon egy megfelelő fórumot a felszólalásra, nem a párt kopogtatott az ő ajtaján.

Kapcsolat az anyapárttal

Mindegyik szervezet képviselője szerint kiváló kapcsolatban állnak az anyapártokkal, akik sok javaslatot programba is emelnek tőlük. Farkas Gergely ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy az IKSZ azért annyira mégsem lehet hatékony ilyen tekintetben, ugyanis ők kérték, hogy a kormánypártok ne hozzák lehetetlen helyzetbe az Ubert, ennek ellenére a KDNP-s képviselők is megszavazták az erre vonatkozó javaslatot.

Nacsa Lőrinc erre kijelentette, hogy a kormány igenis sokat tesz a fiatalokért, és ezek közül a törvényjavaslatok közül a Jobbik IT elnöke egyet sem szavazott meg. Farkas ezt egyszerű demagógiának nevezte, mivel salátatörvényeket készítenek, amikben vannak olyan részek, amikkel egyetértenek, és vannak olyanok, amikkel nem, így kényszerhelyzetből tartózkodnak inkább.

Gender szak az ELTE-n

Ebben a kérdésben két táborra szakadtak a résztvevők. A Societas képviselője szerint nem arról beszélnek, amiről szólni fog a szak, ugyanis a családi szerepek átalakulásáról van szó – a gender tanulmányok pedig ezeket a változó társadalmi viszonyokat fogja vizsgálni, nem azt, hogy ki melyik mosdóba jár pisilni, ez csak egyszerű uszítás szerinte. Ezzel az állásponttal nagyjából egyetértett a Kanász-Nagy Máté is.

Baczkó szerint nem lenne gond ezzel a szakkal, ha tényleg az átalakuló szerepeket vizsgálná, de nem erről van szó. A Jobbik IT szintén veszélyesnek tartja a gender tanulmányokat, és erre nem egy konkrét ügyként, hanem egy negatív folyamat részeként tekintenek. Ez pedig arról szól, hogy az értékek után a nemeket is relativizálná a balliberális oldal. Emellett hozzátette, hogy társadalmi nemek nincsenek, hanem csak szerepek, nemek a biológiában vannak.

Az IKSZ elnöke szerint nem normális, hogy Facebookra kb. 70 féle genderként lehet regisztrálni, miközben valaki vagy fiú, vagy lány. Az egyetemi autonómia pedig nem azt jelenti, hogy bármilyen hülyeséget csinálhat az intézmény. Kelemen szerint tudományos kérdésekben nem ideológiák mentén kellene állást foglalni. Baczkó szerint ők nem a tudományosság, hanem az abnormális gondolkodás ellen vannak.

Kanász-Nagy úgy látja, hogy egy felsőoktatási szaknak nem feltétlenül kell értéket közvetítenie, hanem elég, ha megmutatja, hogy létezik ilyen jelenség is. Nacsa ehhez hozzátette, hogy ez egy tudományegyetem, nem pedig múzeum, ahol mutogatni kell a dolgokat.

Farkas Gergely következetesebb álláspontot követelt ebben a kérdésben a Fidesztől, ugyanis a gender szak alapjául szolgáló javaslatot az Európai Parlamentben fideszes képviselők is megszavazták.

Olimpia

A Jobbik IT alapvetően támogatta az olimpiát, de a Fidesz lerombolta ezt az ügyet a korrupcióval, és azzal, hogy mindenhol csak Fideszhez köthető embereket lehetett látni a projektek élén. A budapesti emberek aláírása nem az olimpia ellen, hanem a Fidesz által rendezett olimpia ellen szólt. Az LMP a kezdetektől ellenezte az olimpiarendezést.

A Societas képviselője szerint gyáva volt a kormány, az olimpiarendezésre pedig nem kaptak meghatalmazást, ugyanis a 2014-es kampányban szó sem volt erről.

A Fidelitas szerint az LMP berezelt attól, hogy a Momentum elviszi a szavazóit, az MSZP hiéna szerepet vett fel a kérdésben, a Jobbik pedig töketlenül mismásolt – ahogy a betelepítési kvótatörvény kapcsán is. Farkas szerint szó sem volt kettős beszéd a Jobbik részéről az olimpia kérdésében, ugyanis az elején támogatták azt, de a rossz kommunikáció és a korrupciós veszély elbizonytalanította őket.

Az klasszikus Mészáros Lőrinc kérdésben összecsapott a Societas és a Fidelitas képviselője. Kelemen szerint a felcsúti polgármester építene mindent, ami nem egészséges dolog. Baczkó erre reflektálva elmondta, hogy Magyarországon 2-3 nagy építőcég van, így evidens, hogy inkább a hazai vállalatokat részesítik előnyben, mert ők legalább itthon adóznak. Ahogy mondta, a 2010 előtti rendszerrel szemben most nem talicskázzák ki az ország pénzét külföldre. Azt már csak én teszem hozzá zárójelben, hogy az sem sokkal jobb, ha hazai földesurak talicskázzák el a közpénzt – ugyanis az emberek szempontjából a végkifejlet ugyanaz.