Államtitkár úr, feleljen! Miért nincs kisboltja uniós pénzből Évának, aki betegre dolgozza magát?

Mire megy el az uniós pénz?

Figyelmeztetett arra, hogy az emberek nagy része teljes anyagi és munkajogi kiszolgáltatottságban él, holott nekik is élni kellene lenniük az európai uniós pályázati forrásokkal.

Miért ne nyithatna valaki egy kis vegyesboltot, fodrászüzletet, pékséget vagy éppen kőműves-műhelyt az ahhoz szükséges eszközökkel – ha éppen nincs megfelelő munkája, és ő maga szeretne a saját maga számára munkahelyet teremteni?

– tette fel a kérdést Morvai. Hozzátette: a kisgazdákat, kistermelőket is megilletné az európai uniós támogatás, tekintet nélkül arra, hogy vannak-e megfelelő „kapcsolataik”.

A jobbikos támogatású politikus felszólalásában hosszabban idézett egy budapesti élelmiszerüzlet eladójával folytatott beszélgetésből.

Ebből kiderült, hogy az ötvenes éveit taposó Éva, akinek érettségije és több szakmája is van, korábban napszámosként robotolt Szabolcsban, de ma már szerencsésnek érezheti magát, hogy egy futószalag mellett dolgozhat egy gyárban. Havi nettó 140 ezer forintért robotol, ebből fizeti a rezsijét, törleszti a devizahitelét, ezenfelül másodállásban eladó egy kisboltban, a nyári szabadság alatt a Balatonnál pincér. Miközben Éva Németországba kivándorolt fia három év után saját vállalkozásba kezdett, burkolóként. Éva, egy társával együtt kisboltot nyitna Magyarországon, de attól tart, hogy a kisembereknek, a kisvállalkozásoknak nem jut uniós forrás.

Morvai elmondta azt is, hogy tudja elvben léteznek források, de a pályázatokon azért nehéz kapcsolatokat nélkül elindulni, másod- és harmadállás, napi tíz-tizenkét óra munka mellett, kifáradva, kapcsolatok nélkül.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes meghallgatta az ellenzéki felszólalást, elkérte Éva eltelhetőségeit, azt mondta megpróbálnank segíteni a hölgynek. 

Erre Morvai Krisztina nyílt levelében azt kérte, hogy a fideszes Csepreghy ne csak Évának segítsen, hanem a többi kisember számára is tárja fel a rendelkezésre álló EU-s pénzlehetőségeket: proaktív módon, felvilágosítással, tájékoztatással, az érintettek megkeresésével.