Kormányra kerülhet a Jobbik bolgár szövetségese

Nélkülözhetetlen szerepben a béruniós küzdelem résztvevő Bolgár Nemzeti Mozgalom.

Bár a GERB magabiztosan megnyerte a választásokat, a rendhagyó módon nacionalista, oroszbarát és nyugatellenes jelszavakkal operáló, 26,8 százalékot elérő szocialisták várhatóan mindent megtesznek majd, hogy a harmadik ciklusát kezdő konzervatív miniszterelnök ne tudja érvényesíteni akaratát.

Boriszovnak ezért várhatóan ismét össze kell majd bútoroznia korábbi szövetségesével, az Egyesült Hazafiak pártszövetséggel, melynek tagja többek között az Ataka és a Bolgár Nemzeti Mozgalom is. Utóbbi párt március 14-én Budapesten hivataosan is csatlakozott a Jobbik által útjára indított, 8 kelet-európai állam nemzeti szervezeteit tömörítő béruniós polgári kezdeményezéshez.

Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér

„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.

A nemzeti pártszövetség a maga 9,2 százalékával ugyan 27 helyet szerzett a 240 fős bolgár törvényhozásban, ám elemzők felhívják a figyelmet az alakulat sérülékenységére: a koalíciót alkotó pártok ugyanis elég eltérően képzelik el a bolgár nemzeti érdekek érvényeítését és országuk helyét az európai, illetve a világpolitikában (itt főleg az egyes pártok oroszorientációja a konfliktusforrás), ebből pedig olykor komoly feszültségek adódnak, ami instabillá teszi az együttműködést.

Ha pedig egy vita következtében a formáció széthullik, Boriszov ismét csak kormányképtelen helyzetben találhatja magát, ezért most vélhetőleg a kisebb pártok közül is megpróbál bevonni valakit a kormányzásba, bár a választék nem túl bőséges.

A szófiai törvényhozásban még három alakulat foglalhat helyet: a bulgáriai török kisebbséget képviselő Jogokért és a Szabadságért (DPSz) párt, ami 8,9 százalékkal jutott be, illetve az Akarat (Volja) nevű, újonnan alakult, populista formáció, akik 4,11 százalékukkal épphogy meg tudták ugrani a bejutási küszöböt (ez Bulgáriában 4 százalék - a szerk.), illetve a fennmaardó helyeket a Reformblokk töltheti be.

Mivel a GERB korábban kizárta a törökökkel való együttműködést, marad a másik két formáció, akik közül az Akarattal esélyesebb a megállapodás, mivel Veszelin Mareshki, üzletemberből lett pártvezér még a választások előtt jelezte: akárki is alakít kormányt, az ő támogatására számíthat, feltéve, ha abban neki is szerepet szánnak.

Ez egyelőre elég kérdésessé teszi, hogy sikerül-e bármilyen relácóban megállapodni a mikropárttal.

„Nem vagyunk rosszabbak, mint a nyugati emberek"

Nyolc kelet-közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői az európai béruniót célzó polgári kezdeményezést indítottak útjára kedden, a budapesti Kempinski szállodában rendezett konferencián. Petrov Mihail, a Bolgár Nemzeti Mozgalom (VMRO BND) ifjúsági tagozatának elnöke a nyilatkozat egyik aláírójaként az Alfahírnek arról beszélt, hogy a kelet-közép-európai emberek nem másodrendű polgárai az Európai Uniónak, és jobb életkörülményeket érdemelnek.