A civiltörvény nyomán nyírhatják ki a határon túli magyar szervezeteket, de a Fideszt ez nem érdekli

Az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága, hiszen Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát - ezzel indokolta a Fidesz frakcióvezető-helyettese az átláthatósági szabályozás szükségességét a tervezetről szóló szerdai, ötpárti egyeztetést követően, amelyen nem született megegyezés a javaslatról. 

Gulyás Gergely azt mondta, a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását. Ezen szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak - jelentette ki, fontosnak ítélve, hogy minden esetben tudható legyen, kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, oroszoktól vagy például az unió más államától kap támogatást.
 
Ismertetése szerint a javaslat - amelyet még a hét folyamán előterjeszt a Fidesz-frakció - lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely

7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, regisztrálnia kelljen magát, mint külföldről támogatott szervezet.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője politikailag indokolatlannak, szakmailag, megfogalmazásában pedig "dilettánsnak" tartja a Fidesz-KDNP javaslatát. Szerinte az előterjesztés politikailag motivált,

arra jó, hogy hisztériát keltsen, ellenségképet mutasson fel a magyar társadalom felé,

azonban önmagában nem erősíti a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát. Szávay István hangsúlyozta: a kérdés felvetésének a jogosságát nem vitatják, és a Jobbik partner lenne a civil szféra átfogó reformjában, ugyanakkor önmagában nem tartják problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap.    

Szávay István úgy vélte:

ha van Magyarországon olyan civil szervezet, amely átláthatatlanul működik és politikát befolyásol, az a CÖF,

amelyről mai napig nem tudni milyen pénzből plakátolta ki az országot Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor képével. 

A politikus elfogadhatatlannak tartja hogy a Fidesz-KDNP javaslata alapján "külföldi ügynökszervezetnek" minősülnének azok a magyarországi nemzetiségi szervezetek, amelyek az anyaországtól kapnak támogatást, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az előterjesztés

veszélyes precedenst teremthet a környező országokban működő magyar szervezetek elleni fellépésre is.

Hogy a magyar jogszabály nyomán az elszakított magyarság civil szféráját is be lehet szántani, a fideszes Gulyás Gergely szerint "mondvacsinált ok", és valójában arról van szó, hogy "Soros György keze a Jobbikig is elér."

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője kijelentette: az MSZP elutasít minden olyan javaslatot, amely a civilek megbélyegzését, a civilek elleni újabb támadás eszközét jelenti. A kormány nem tűr kritikát, ha kell, akkor törvényalkotással, vagy adminisztratív eszközökkel akadályozza meg, hogy elhangozzanak az ellenvélemények - fogalmazott a putyini Oroszországhoz hasonlítva a magyarországi folyamatokat.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést, ami szerinte semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz"  például azon szervezetek mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. Tematizálási kísérletnek is tartotta a tervezetet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint például egészségügyi intézmények megszüntetése. 

Mindhárom ellenzéki párt képviselője bírálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) támogatásainak átláthatatlanságát. Hadházy Ákos kijelentette: a tervezet semmilyen újdonságot nem hoz az átláthatóságban, mert, mint mondta, a CÖF például 2014-ben nem nevezte meg támogatóit, míg például a Helsinki Bizottság 2015-ben is közzétette azt.