A cél, hogy egyetlen gyermek se éljen árvaházban

Az állami gondozásban élő gyermekek ne több száz fős "lelketlen állami intézményekben" éljenek, hanem nevelőcsaládoknál.

Azt írták, szeretnék elérni, hogy 2019-re tömegszerű intézményekben már ne legyen gyermekvédelmi gondoskodás, valamint hogy a 12 év alatti gyermekek ne állami gondozásba, hanem nevelőszülőkhöz kerüljenek, vagy fogadják őket örökbe.

Emiatt a következő években megszűnnek a nagy, zsúfolt, korszerűtlen gyermekotthonok, azokat kisebb lakásotthonokra váltják ki.

"A kormány szakít azzal az 1950-es évekből származó gyermekvédelmi szemlélettel, miszerint az állami gondozottak számára az a megoldás, ha a társadalomtól elszigetelten, egy külön társadalmat hoznak létre"

- írták, hozzátéve: az ilyen körülmények sok problémát okoznak.

"Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a tömeges intézményekben sajnos a gyermekek sérelmére szexuális visszaélések, bántalmazások és kegyetlenkedések is történtek" - idézték fel.

Megjegyezték, hogy a kormány több változást indított az állami gondozásban élő gyermekek védelmében. Az első és legfontosabb az örökbefogadások egyszerűsítése, amelynek köszönhetően az utóbbi években folyamatosan nő az örökbe fogadott gyermekek száma.

A második, hogy ma már törvény garantálja: az állami gondozásban élő 12 évnél fiatalabbak nem állami intézménybe, hanem nevelőszülőhöz kerülnek. Ennek köszönhetően három év alatt 70-ről 90 százalékra nőtt a nevelőszülőnél lévő gyermekek aránya, ma már csaknem tízezer gyermek él nevelőszülői családokban.

További változás, hogy ma már vonzóbb nevelőszülőnek lenni - vélekedtek, kiemelve: a nevelőszülők 2014-től foglalkoztatási jogviszonyba kerültek, és munkájukért ma már három-négyszer annyi díjat kapnak, mint négy éve. A kormány idén 500 millió forintot fordít a nevelőszülők ingyenes képzésére.