Mint ismert, a Fidesz úgynevezett CEU-ellenes harcával a határon túli magyar oktatási és kulturális intézmények rendkívül kényes helyzetbe kerültek, hiszen a magyar állam jelentős forrásokkal támogatja őket. Ismerve az utódállamok politikai életét, várható, hogy épp a magyar törvényre hivatkozva hoznak majd egy hasonló tartalmú jogszabályt, hogy ezzel lehetetlenítsék el a külhoni magyar közösségek oktatási-kulturális életét, felerősítve ezzel az asszimilációt.
Emellett viszont a hazai nemzetiségek is igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen őket szintén határon túlról támogatják sok esetben. Így járhat a többi nemzetiség mellett a hazai vendség is:
Kissné Köles Erika, szlovén szószóló - a hazai nemzetiségek egységes álláspontját tolmácsolva - a civiltörvény szerdai vitájában azt mondta:
"Nyilvánvaló tény, hogy a nemzetiségek civil szervezetei is lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladatokat ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz"
- emlékeztetett a törvényjavaslat szerdai vitájában a szlovén szószóló.
Sokszor nem is pénzt, inkább bútort, könyvet kapnak
Jellemző formája a segítségnek köznevelési intézmények, óvodák, általános iskolák, középiskolák nemzetiségi civil szervezetek közvetítésével történő támogatása. Ez gyakorta nem pénzösszeg, hanem például csoportszoba, osztályterem bútorzatában, könyvek, illetve ma már inkább audiovizuális eszközök, informatikai eszközpark, esetleg tanműhelyi berendezés formájában realizálódik.
Kissné Köles Erika felszólalásában hangsúlyozta: a Magyarországon élő nemzetiségek civil szervezeteinek és alapítványainak alapvető tevékenységei kizárólagosan a nemzetiségek fennmaradásáért, a nemzetiségek által teremtett értékek megőrzéséért folynak, az ország állampolgárai, egyúttal a nemzetiségekhez tartozó személyek érdekében végzett munkára korlátozódnak, a többségi társadalommal együtt a magyar állam törvényeinek betartása mellett.
"Érdekeiket tehát ezen úton külföldi erő nem tudja átalakítani, arra nem gyakorolhat jogsértő befolyást, saját politikai céljaira nem tudja kihasználni."
Emlékeztetett: "a nemzetiségek támogatása nem lehet alkalmas pénzmosás céljára, de a terrorizmus finanszírozásával összefüggő átláthatatlan eredetű pénzmozgásra sem."
Egységes állásponton a hazai nemzetiségek
A szlovén szószóló ezért közölte: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és az általa képviselt nemzetiségi közösségek kezdeményezték, hogy a törvény-tervezet hatálya alól vegyék ki a nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket és alapítványokat.
Szávay: nagyon veszélyes precedens
A Jobbik szerint súlyos hiba az is, hogy a kormány a magyarországi nemzetiségi szervezetekre is ki akarja terjeszteni a törvény hatáskörét, ezzel "nagyon veszélyes precedenst teremtve a szomszédos országok sovinizmusa számára." - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Szávay István, a Jobbik szakpolitikusa.
A Máltai Szeretetszolgálat ügynökszervezetnek minősülne, a CÖF nem
A politikus rámutatott: pártja az igazságügyi bizottságbanmegszavazta a külföldi finanszírozású civil szervezetekről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vételét,mert annak alapvető céljaival egyetértenek. Emlékeztetett rá, hogy éppen a Jobbik volt az a párt, amely két alkalommal is hasonló tervezetet nyújtott be az Országgyűlésben,ám akkor ezeket a kormánytöbbség már bizottsági szakaszban elgáncsolta.
Szávay rámutatott: az elszakított területeken számos olyan civil szervezet működik anyaországi támogatással, amely a helyi magyarság jogai védelmében "befolyásolni kívánja a politikát". Ők román, szlovák, szerb, vagy ukrán szemmel nézve ugyanúgy minősíthetők "külföldi ügynökszervezeteknek".
Ezt a felvetést a legutóbbi kormányinfón egyébként Lázár János kancelláriaminiszter is „jogos aggálynak” nevezte, amit "alaposan meg kell vizsgálni".
A Jobbik ezért már korábban azt követelte - hasonlóan a nemzetiségi szószólókhoz, hogy a törvény hatálya alól kerüljenek ki a nemzetiségi szervezetek, illetve úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az ne vonatkozzon azokra a civilekre, akik magyar állampolgárok, vagy határon túli magyarok érdekében végeznek karitatív tevékenységet.
Szavai szerint pártja 8-10 módosító indítványt fog benyújtani a törvényjavaslathoz, ezek elfogadásától teszik függővé, hogy végül megszavazzák-e a tervezetet. A Jobbik felelős politikai erőként közelíti meg a kérdést, célja, hogy a jogszabály kiterjedjen minden politikai befolyást gyakorló civil szervezetre, ugyanakkor ne kerüljön hátrányos helyzetbe senki, aki ebbe a körbe nem tartozik bele - hangsúlyozta Szávay István.