A január-márciusi időszakban csaknem 8500 menedékkérő önként távozott az országból, 6700 elutasított menedékkérőt pedig hazatoloncoltak.
Továbbra is a Nyugat-Balkánra - főleg Szerbiába, Albániába és Koszovóba - szállítják vissza a legtöbb elutasított menedékkérőt. A közös munka ezekkel az országokkal "messzemenően zökkenőmentes" - emelte ki berlini tájékoztatóján Steffen Seibert kormányszóvivő, hozzátéve, hogy más fontos származási országokkal is jelentősen javult az együttműködés a hazatelepítés ügyében.
Felidézte, hogy a szövetségi kormány februárban elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a témában készített javaslatait, amelyek között szerepel, hogy - a csoportos hazatoloncolások megkönnyítése céljából - emeljék négyről tíz napra a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát.
A többi között azt is javasolták, hogy a közveszélyesként számon tartott és elutasított menedékkérők esetében szélesítsék a legfeljebb hat hónapig tartó, úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizet elrendelésének lehetőségét.
Amennyiben a biztonsági őrizet mégsem lehetséges, lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kell kötelezni ezeket a veszélyes embereket.
Az önként távozókat és a hazatoloncoltakat együttvéve 2016-ban mintegy 80 ezer menedékkérő hagyta el Németországot, az egy évvel korábbi 58 ezer és a 2014-es 27 ezer után. A kormány nemcsak az elutasított kérelmezők önkéntes távozására, illetve hazatoloncolására összpontosít, hanem újrakezdési segéllyel ösztönzi hazatelepülésre mindazokat is, akik még kérelmük elbírálására várnak, de nagy valószínűséggel nem kapnak menedékjogot Németországban.
Az önkéntes távozásra hajlandó kérelmezők támogatására az idén több tízmillió eurót fordítanak.