Elmondta, 2014 májusa óta a 112-es egységes európai segélyhívószámon és a 107-es nemzeti, rendőrségi számon, két központban, Miskolcon és Szombathelyen fogadják a segélyhívásokat. Ez a két központ fogadja 2016 januárja óta a katasztrófavédelem 105-ös nemzeti segélyhívójára érkező bejelentéseket is.
Hozzátette: a központokban be tudják azonosítani, honnan érkezik a hívás, a mobiltelefonról és nyilvános fülkéből érkező hívásokat térképes felületen jelenítik meg, vezetékes telefonról érkező hívásnál pedig az előfizető adatait látják.
A főosztályvezető közölte: a segélyhívások 70 százaléka semmiféle beavatkozást nem igényel, van, hogy kisgyerekek szórakoznak álhívásokkal, főleg iskolai szünetekben, van, hogy valaki a véleményét mondja el a segélyhívó vonalon, és az is előfordul, hogy valótlan bejelentéseket tesznek szándékosan azért, hogy a hatóság figyelmét eltereljék egy másik szabálysértésről, bűncselekményről.
Megjegyezte: 2013 szeptemberétől létezik a segélyhívószámok rendeltetéstől eltérő igénybevételének szabálysértési tényállása. Súlyosabb esetekben - ahol megállapítható a hatóság félrevezetése, vagy bombával fenyegetés miatt a közveszéllyel fenyegetés - akár szabadságvesztést is ki lehet szabni az elkövetővel szemben.
A műsorban elhangzott: a rendőrség kampányt indít, hogy visszaszorítsák a 112-es segélyhívó számra érkező vakriasztásokat. A tájékoztatás szerint tavaly 3 millió felesleges hívás futott be a segélyhívókra, és csaknem 92 ezren kifejezetten rossz szándékkal telefonáltak, azaz minden ötödik percben álriasztást adtak, kitalált esethez próbálták küldeni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket.