Jó-e, ha lezárják nyáron a Szabadság hidat?

Vajon beköszöntött a XXI. század a budapesti városvezetés fejében, vagy egy újabb tömegközlekedés-ellenes terv van születőben?

A tavaly nyári, kényszer szülte, de spontán fesztiválhelyszínné váló Szabadság híd idén nyáron újra piknikező hellyé válhat, ugyanis a Fővárosi Közgyűlés rábólintott arra a civil kezdeményezésre, miszerint nyártól minden hétvégén a gyalogosoké legyen a híd.

Ez egyrészről örvendetes, másrészről viszont elgondolkodtató, hogy az a buszsávmegszüntető, villamosokat dugóba kényszerítő, szabálytalan autósokat hőssé emelő, 1973 mintájú autóközpontú városvezetés, amely az áteresztő kapacitás tekintetében a Szabadság híddal egyenértékű Lánchíd esetén mereven elutasítja még a legcsekélyebb forgalomcsillapítást is, most vajon miért is lett hirtelen ilyen megengedő, különösen úgy, hogy a híd esetében teljes lezárásról van szó.

Ezt a kérdést is feltette a Közlekedő Tömeg szakmai blog: szerintük ez egyenesen újabb szög a kiskörúti villamosok koporsójába. Mint írják a kiskörúti villamosok elemi fontosságú közvetlen kapcsolatokat nyújtanak (Dél-Buda és a városközpont között), másrészt ezeknek a vonalaknak hatalmas szerepük lehetne a jövőben - például a káposztásmegyeri vonallal való összekötés révén, ezáltal ugyanis Észak-Pest és Dél-Buda között óriási lehetőségeket magába rejtő közlekedési korridor jöhetne létre. Ez csak a budai fonódó, vagy éppen a főváros közlekedésének szétverésének szimbólumát jelentő Rákóczi utcai vonalak jelentőségéhez mérhető össze.

Azt sem szabad elfelejteni - mi is írtunk róla korábban - hogy régi-régi városházi mesterterv a kiskörúti vonalak megszüntetése, időről időre napirendre is kerül az abszurd, közlekedésromboló terv: legutóbb a 3-as metró felújítása alatti pótlást oldották volna meg úgy, hogy a villamosok leállításával a metrópótló buszokat a villamospályára terelték volna. Természetesen fel sem merült a buszsáv kialakítása a szent tehénként kezelt kétszer kétsáv külső sávjaiban.

De a 4-es metró átadásával kapcsolatban is többször felmerült, hogy az állítólagos párhuzamosság miatt nincs is rájuk szükség. Ez egyrészt konkrétan nem igaz, másrészt a felszíni tömegközlekedés még mindig versenyképesebb Demszky Gábor 453 milliárdos álmánál, ami mindent elárul az utóbbi 30 év legnagyobb és legkártékonyabb beruházásánál. 

Így tehát előfordulhat, hogy az amúgy pártolandó és előremutató Szabihíd kezdeményezés kapóra is jött a mindenben "szélsőségesen tömegközlekedés-orinentációt" látó wc-re is autóval járó városvezetés számára az ötlet, mondván, a későbbiekben bármikor lehet hivatkozni arra, hogy eddig is milyen jól megvoltak az utasok villamosok nélkül. Természetesen akkor már szó sem lesz az autós forgalom korlátozásáról, elvégre valahogyan a képviselő uraknak és hölgyeknek is be kell járniuk a Városházára.

Pedig megoldás lenne, amit épp a Közlekedő Tömeg dolgozott ki: 

Javaslatuk szerint a nyári, hétvégi lezárások mellett a villamosközlekedés fenntartható biztonságos sebesség - 20 km/h - mellett, amely a villamossal közlekedőknek csupán méltányolható, körülbelül fél perc késedelmet okoz. A közös villamos-gyalogos felülethasználat más frissen megújult közösségi tereken, például a Széll Kálmán téren is megszokott és mindennapos.

Az úttesten átmenő gyalogos- és kerékpáros forgalom zavartalanul folytatódhat, miközben az útpadkára már kisebb társaságok leülhetnek, a járdán pedig (valamint a tavalyi lezárás végére már kialakult biztonsági szabályok mellett a hídszerkezet egy része is) az egyedülálló dunai panoráma élvezete mellett tudna közösségi térként szolgálni Budapest lakóinak és az idelátogatóknak.

Kérdés, hogy ebből mi valósulhat meg, mindenesetre a részletekről később dönt a fővárosi közgyűlés. Addig még átgondolhatják párszor az ötletet.