A sztratoszférába lőheti ki a lakás-és albérletárakat a kormány új tervezete

Ha tele van pénzzel, bekészítheti a pezsgőt, ha nem, jövőre ne nagyon álmodjon lakásról.

Az Országgyűlés elé ma kerülő 2018-as adó módosítást tervek ugyanis a sztratoszférába lőhetik ki a lakások árát. Az új szabályozás elvileg közvetlenül nem érinti az ingatlanpiacot - de ettől még brutális hatással lehet rá. 

A változtatás egyik ihletője az a jelenség lehet, amiről Tállai András NAV-elnök, államtitkár, országgyűlési képviselő, megtekintési és átadási Európa-bajnok számolt be tegnapelőtt. Az adóhatáság becslése szerint a lakásukat rövid távra kiadók, elsősorban a Airbnb-hálózat szállásadóinak mintegy 81 százaléka eltitkolta jövedelmét, vagy annak egy részét. Az egyetlen hibás számláért százezres bírságokat kiszabó NAV ezúttal az emberarcú adóbehajtás mellett döntött, és büntetés helyett "támogatói eljárást" indított az érintett személyek ügyében. Ez nagyon leegszerűsítve azt jelenti, hogy,

aki elcsalta az adóját, semmilyen szankcióra nem számíthat, ha lesz olyan rendes, hogy rendezi az adósságát. 

A hasonló visszaélések elkerülésére a kormány a jövőben sem a szigorúbb ellenőrzés, és bírságolás útját választja - hanem egyszerűen azt, hogy 

törvényt alkot a közterhek nagy részének elengedéséről. 

Erre egyébként szűkebb keretek között a jelenlegi szabályozás is ad lehetőséget. Aki csak egy lakást ad ki turistáknak, annak szobánként évi 38.400 forint átalányadót kell fizetnie. 

Ez egy kétszobás lakás esetén nagyjából 77 ezer forintot jelent egy esztendőre - miközben a fővárosban átlagosan 18.000 forintot lehet érte legombolni a turistáktól - éjszakánként.

Ez a megoldás egyébként még a szocializmus velünk élő öröksége. Eredetileg a kései Kádár-rendszerben találták ki, amikor a Balaton, vagy a velencei-tó partján a családi házaikban egyedül maradt idősek zimmerferiztettek nyáron néhány NSZK-s, vagy NDK-s turistát. A helyzet azóta gyökeresen megváltozott, a kiskapu azonban továbbra is nyitva van, hiába egyre nagyobb a tolongás körülötte. 

Ezt az ordítóan kedvező adózást a tervek szerint jövő évtől

kiterjesztik azokra is, akik két, vagy három lakást adnak ki rövid távra.

Ezt olvasva egyből felsírhat a bennünk élő Botka László: Megint a gazdagok járnak jól! És a bennünk élő Botka Lászlónak igaza is lenne, hiszen egynél több turistáknak bérbe adható budapesti ingatlanja valóban csak a legjómódúbbaknak lehet. Csakhogy ennél az igazságtalanságnál jóval nagyobb baj is van ezzel az elképzeléssel. 

A szakértők szerint a lakásárakat az alacsony banki kamatok és a brókerbotrányok miatt megrendült pénzpiaci bizalom miatt megnövekedett befektetési célú ingatlanvásárlások nyomták fel. Az albérletek havi költségeinek egekbe szökését pedig elsősorban az Airbnb elterjedésének szokás betudni, hiszen egyrészt jóval nagyobbat lehet szakítani így, másrészt, emylik lakásban brit legénybúcsúsok buliznak, ott értelemszerűen nem lakhatnak egyetemisták, vagy fiatal párok. A rövid távú bérbeadás csak Budapesten több mint 6000 ingatlant von ki az albérletpiacból, jelentősen szűkítve a kínálatot, és így felverve az árakat. 

Azzal, hogy a kormány kiterjesztené a kedvező Airbnb-s adózást a több lakást kiadókra is, 

ez a két, külön-külön is veszélyes tendencia most összefonódhat. 

Hiszen, így már nem csak hosszú távú befektetésként éri majd meg lakást vásárolni, hanem Airbnb-zésre is. Akinek tehát van pénze, még inkább ingatlanokba fogja tenni, és azt még drágábban lehet majd neki eladni. Az árak tehát növekedni fognak. Az így gazdát cserélő lakásokat pedig jóval kisebb arányban fogják hosszú távra kiadni, a kínálat további szűkülése miatt pedig tovább tart majd az albérletköltségek menetelése az ég felé. 

Tehát jó eséllyel

nem csak a gazdagok járnak jól, de az átlagos jövedelműek és a szegényebbek is szívni fognak.

Mondjuk, ha alaposabban belegondolunk, nincs semmi új a Nap alatt, hiszen ez a fenti állítás az elmúlt hét év fideszes kormányzásának egymondatos összefoglalása is lehetne.