Egyed Zsolt jobbikos képviselő keddi, az eseményt megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a frakciók közül egyedül az LMP ígérte biztosra a jelenlétét, a szocialisták nem tudtak dönteni, a Fidesz-KDNP pedig nem is jelzett vissza a meghívásra.
Utóbbit Egyed Zsolt aggályosnak nevezte arra utalva, hogy néhány héttel ezelőtt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott állatvédelmi törvénymódosítás „csúfosan megbukott”, miután olyan módosításokat tett volna, melyek „mind az állatvédők, mind a civil szervezetek szempontjából vállalhatatlanok voltak”.
Az Állatvédelmi Kerekasztal fontosságáról szólva azt mondta, ma már „napi szinten történnek állatkínzási esetek”, és – egy korábbi kritikára reagálva – jelezte, hogy nem csak a „kutya-macska vonalon” mozognak, hanem például foglalkoznak majd a lapunk által is bemutatott dömösi gólyahalállal, amit az E.ON energiaszolgáltató szigeteletlen vezetéke okozott. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: szakértők szerint évente több tízezer madár pusztul el hasonló okokból, mivel „a profitéhség felülírja az életet”.
Minden forintot sajnálnak
A kormány hozzáállását egyébként jól mutatja, hogy még az előző kerekasztalok nyomására is csupán 40 millió forintot volt hajlandó az egész 2017-es évre elkülöníteni ivartalanítási, menhely-korszerűsítési, és felvilágosító kampányra.
Egyed Zsolt elmondta, hogy a kerekasztal ülésén sorra fogják venni a kormánypártok által rendre leszavazott állatvédelmi törvénymódosításokat, és újakat is fognak alkotni.
Szerinte ismét ki fog derülni, hogy kiket érdekel az állatvédelem, és kiket nem.
Elhangzott, hogy közel száz benyújtott módosító-javaslata közül az egyik legfontosabb, hogy egymilliárd forintot különített volna el egy országos ivartalanítási akcióra, melyet a legveszélyeztetettebb helyeken, a szegregátumokban indítottak volna el a kóbor kutyák helyzetének rendezéséért.
Radikálisan növelnék a büntetési tételeket
Az állatvédelem melletti fellépés másik hangsúlyos eleme az állatkínzás visszaszorítása. Ennek értelmében a Btk. által jelenleg állatkínzásért kiszabható, ám soha ki nem használt büntetési tételét 3 év szabadságvesztés helyett 5-10 évre emelnék.Az ellenzéki politikus szerint ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt 27 évben rajtuk kívül senkit nem érdekelt az állatvédelem, ugyanakkor ők XXI. századi európai pártként fajsúlyos kérdésnek tartják ezt.
A sajtótájékoztatón Egyed Zsolt kijelentette: amennyiben jövőre megnyerik a választásokat, azonnal olyan törvényeket fognak hozni, amelyekkel utol fogják érni Európát az állatok védelme terén.
Cikkünk galériáját fotókkal frissítettük: