"Az vagy, amit teszel" - A sztárpszichológus szerint kritikai gondolkodással jobbá tehető az életünk

Philip Zimbardo, a világhírű pszichológia professzor ismét Magyarországra látogatott, ezúttal Pszichológia mindenkinek című könyvének megjelenése alkalmából. A Hősök Tere Kezdeményezés és a Libri közös estjén a Budapest szerelmesének számító szaktekintély olyan titkaira derült fény, melyeket eddig sosem osztott meg a hallgatósággal.

Zimbardónak ismét sikerült kimaxolnia az ELTE Gólyavár befogadóképességét: volt, aki a földön ülve hallgatta végig hétfői esti előadását, mivel a 450 fős teremben pillanatok alatt elfogytak a székek.

Nem is véletlen, hiszen a pozitív pszichológia egyik legmeghatározóbb alakja, bár túl van a nyolcvanon, olyan szellemi frissességgel és élményszerűen képes beszélni az emberi gondolkodás és viselkedés kutatásáról, ami még a lelkes laikusokat is tömegével vonzza mind munkásságához, mind pedig a pszichológia tudománya felé.

A legsötétebb gettóból a világhírig

A kicsivel több mint kétórás előadás első felében Zimbardo arról mesélt, amiről viszonylag ritkán szokott: önmagáról.

Megtudhattuk, mi sarkallta tanulásra, kutatásra és végül írásra azt a vézna olasz kiskölyköt, aki a bronxi gettó kilátástalan, szó szerint mérgező világából indult, egy olyan szegény családból, akiknél otthon egy darab könyv sem akadt.

A kezdőlöketet egy traumatikus élmény adta meg számára: az ifjú Phil egy alkalommal szamárköhögéssel és kétoldali tüdőgyulladással került kórházba, ami az 1930-as évek New Yorkjában egyenlő volt a halálos ítélettel. Mivel senki nem tudott rajta érdemben segíteni, gyakorlatilag önhipnózissal épült fel, és ekkor tett egy fontos elhatározást:

"Túléltem. Ennek kulcs pedig az volt, hogy rájöttem: magabiztosnak, önállónak kell lennem. Szeretek más embereket, bízok másokban, de a döntéseket én hozom meg."

Miután a szuperhős-képregényekből(!) megtanult olvasni, az első olyan könyv, ami komolyan hatott rá, Robert Louis Stevenson klasszikusa, a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete volt:

"Szicíliai katolikus családban nőttem fel, azt tanították nekünk, hogy merev határvonal van a 'jó emberek, mint mi', és a 'rosszak, mint ők' között.

Ez a történet azonban elgondolkodtatott arról, hogy az elme talán mégis áteresztő: a jó emberek is megronthatók, a rosszak is rehabilitálhatók.

Hogy az emberi természet rugalmas."

Az iskola Zimbardo számára maga volt a földi mennyország, a könyvtárban végre annyit olvasott, amennyit csak kedve tartotta. Épp ezért vallja a mai napig, hogy a szegénységből kivezető egyetlen út a tanulás. Szülei viszont nem így gondolták.

Édesapja a gimnázium után egyből dolgozni küldte volna, de a tanárok rábeszélésére végül engedte, hogy fia népfőiskolára járjon, ahol summa cum laude végzett, majd megcsinálta a lehetetlent: bejutott a Yale-re.

Majd kezébe akadt egy újabb nagy hatású klasszikus: William Goldingtól A legyek ura, ami későbbi kutatási irányvonalait is meghatározta. Ennek nyomán kezdett el kísérleteiben az anonimitás és az agresszió kapcsolatával, valamint az elszemélytelenítés emberi viszonyulásokra gyakorolt hatásaival foglalkozni.

Zimbardo kísérletei bebizonyították, hogy a gonoszság szituációfüggő, vizsgálatainak eredményeit pedig végül 2007-ben A Lucifer-hatás című könyvében foglalta össze, melyben többek közt szó esik a híres/hírhedt stanfordi börtönkísérletről is.

Mindenki figyelmébe ajánlotta a mű utolsó fejezetének tanulságát: minden szituációban, ahol az emberek többsége kegyetlenkedik, van egy-két kivétel, aki nem követ el szörnyűségeket. E jelenség tanulmányozása szabott új irányt az immár világhírű professzor kutatásainak. Innentől azt kezdte vizsgálni: mi az, ami eltántorít valakit attól, hogy gonosztevő legyen?

Munkájához további ösztönzést adott, hogy a pszichológiai szakirodalom előtte nem foglalkozott olyan dolgokkal, mint például a heroizmus. Ő határozta meg elsőként pszichológiai értelemben a hősiességet:

"A heroizmus a tettekben nyilvánul meg: nem más, mint az együttérzés és bizonyos magatartásformák, egyének eszményi értékeinek társadalmi cselekvéssé történő átalakítása."

Zimbardo szerint a hősiesség banalitása abban rejlik, hogy a hősök nem kivételes emberek, ahogy a gonosztevők sem azok: nem a személyiségük teszi őket különlegessé, hanem a tetteik. Szerinte épp ezért fontos megválaszolni a kérdést: miként vehető rá az átlagember, hogy hősiesen cselekedjen?

Ez az alapgondolat hívta életre a Hősök Tere kezdeményezést is, erről bővebben alábbi interjúnkban olvashat:

"Nem Teréz anyákat képzünk, az embereket szeretnénk felelősebbé tenni"

Hogyan született meg a magyarságot megbénító közöny ellen harcoló nemzetközi kezdeményezés? Hogyan lesz valakiből a hétköznapok hőse? Hogyan épülhetünk lelkileg abból, ha tudatosan foglalkozunk a minket körülvevő, mindennapi élethelyzetekkel? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Orosz Györgyi újságíróval, kommunikációs tanácsadóval a Hősök Tere kezdeményezés ügyvezetőjével.

Zimbardo részletesen beszélt a Nincs kapcsolat című sikerkönyvéről is, melynek tavalyi bemutatóján mi is ott voltunk:

"A társadalomnak szüksége van férfiakra" - Hová tűnik az új nemzedék?

Ezzel a beszédes címmel jelent meg magyarul Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe legújabb kötete a Libri gondozásában. A kiadás apropójából a pszichológia professzor Bombera Krisztinával tartott pódiumbeszélgetést. Zimbardo talán a világ egyik legvagányabb agyturkásza, aki híres Magyarország iránti lelkes érdeklődéséről, ami pénteken a Gödör Klubban nem maradt viszonzás nélkül, ugyanis a hely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

Tényleg mindenkinek szól a pszichológia?

Legújabb magyarul megjelenő könyve, mely a Pszichológai mindenkinek címet viseli, a Libri gondozásában lát napvilágot, sorozat formájában. Zimbardo elárulta: a magyar kiadás alapjául szolgáló Psychology - Core Concepts című munkája a lengyel pszichológiaoktatás alapja, ahol nem is használnak más tankönyvet.

A professzor vallja: minden ember számára elérhetővé és közérthetővé kell tenni a pszichológia tudományát, hogy minél többen ismerhessék meg önmagukat és a társadalmat, amiben élünk. Ehhez pedig bátorítani kell az embereket az olvasásra, mert szerinte ez az élhető jövő záloga.

Az előadás második felében a köztévétől nemrég távozott Al Ghaoui Hesnával folytatott pódiumbeszélgetésen Zimbardo kiemelte, hogy a magyar kiadás a nyolcadik a sorban, ám szó sincs az eredeti mű változatlan újranyomásáról:

"Amikor az emberek egy új könyvet vásárolnak, miért akarnának egy régit kapni? Évente több száz új szakmai hivatkozás jön létre a pszichológiában, én is folyamatosan rengeteg újdonságot tanulok. Épp ezért, a mostani kiadás felének már semmi köze a korábbiakhoz."

Azt is hangsúlyozta, hogy a folyamatos változás a kutatást és a terápiás módszerek fejlődését is magával hozza. Előbbinél az új technikai megoldások segítenek újféleképpen megválaszolni az örök kutatói kérdést: "miért érdekes ez, és hogyan tudom úgy vizsgálni, ahogy előttem még senki?" Utóbbiban pedig a szerinte paradigmaváltó, optimista irányzatként jellemezhető pozitív pszichológia nyújt alternatívát például a "drogdílerekké" fajult, a gyógyszerlobbi által mozgatott pszichiáterek megoldásaival szemben.

A most megjelent könyv fő témájáról, az észlelésről szólva Zimbardo kijelentette: az alap észlelési funkciók nem változtak drasztikusan, viszont a percepció pszichológiája gyökeres átalakuláson ment keresztül. Ma még inkább igaz az a tapasztalat, hogy ha két egyén egy adott dolgot szemlél, teljesen mást fognak látni.

A könyv legizgalmasabb témáját, a kritikai gondolkodást úgy foglalta össze, mint egy olyan módszert, amellyel berögződések nélkül, "hátrébb lépve" értékelhetjük a különböző élethelyzetek által nyújtott "bizonyítékokat".

Zimbardo szerint a kritikai gondolkodás a hősi tettek előfeltétele, mely során azt vizsgáljuk magunkban: mi akadályoz minket abban, hogy helyesen cselekedjünk?

Szerinte ennek háromféle, külső, vagy belső hátráltató tényezője lehet: személyes, szituációból fakadó vagy rendszerszintű. Ha egy adott problémát ezek mentén elemzünk, akkor könnyen azonosítjuk a hősi cselekvés útjában álló elemet, amit aztán ki is tudunk küszöbölni, hiszen minden problémára létezik megoldás.

"A lényeg az, hogy cselekedjünk! A dolog roppant egyszerű: az vagy, amit teszel."

A magyarokról szólva Zimbardo kijelentette: nem hiszi, hogy mi lennénk a legpesszimistább emberek a földön, ő nagyon is látja a pozitív változást azokon, akikkel akár a magánéletben, akár a Hősök Tere kapcsán érintkezik.

"Bárkiből lehet hős, ehhez nem kellenek különleges képességek"

Milyen egyéni képességekre van szükség ahhoz, hogy összetartóbbá tegyük a társadalmunkat és javítsuk saját magunk és környezetünk életminőségét? Kiből válhat hétköznapi hős? Ezekre a kérdésekre kaphatott választ, aki részt vett a Hősök Tere kezdeményezés október 13-ai workshopján, ahol a világhírű pszichológus, Philip Zimbardo tartott rendhagyó, inspirációs előadást a heroizmus fontosságáról, és arról, hogyan válhat bárki hőssé.

sss
2019. június 25. | 19:33
""
sss
2019. június 25. | 14:28
Balogh István Szilveszter
sss
2019. június 25. | 19:33
""
sss
2019. június 25. | 14:28
Balogh István Szilveszter
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Eszes Ádám

Friss

sss
2019. június 25. | 17:59
Az elnök szerint pártja nem dughatja homokba a fejét.
sss
2019. június 25. | 11:28
Tíz- és százmilliós profitot zsebelhetett be a Fidesz-közeliként elkönyvelt zenészek közül Nagy Feró, Ákos és Mága Zoltán is.
sss
2019. június 25. | 11:13
A miniszter szerint a kormánynak nem érdeke az a lejáratás, amit egyébként a kormánymédia indított el.
sss
2019. június 25. | 10:06
A kaszinókoncessziók kiváltságos birtokosai minden eddiginél nagyobb, 4,6 milliárd forintos ajándékot kaptak a kormánytól.