A négy gyanúsított szabadlábra helyezéséről védőügyvédjük, Roman Buhtojarov tájékoztatta a hírportált. Azt is közölte, hogy a PSZ-tagokért a Lemberg (Lviv) megyei Szkole város polgármestere és az ukrán parlament egy képviselője vállalt kezességet.
A bíróság a döntést követően folytatta a munkácsi lövöldözéssel kapcsolatos ügy tárgyalását. Két hete a taláros testület
megszüntette a terrorizmus vádját
a lövöldözés gyanúsítottjaival szemben, akiket banditizmussal is vádoltak. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy továbbra is fogva tartsák őket. A bíróság június 8-ára tűzte ki következő ülését.
Az Ukrán Legfőbb Ügyészség (GPU) a PSZ hat tagját, akik részt vettek a munkácsi fegyveres összetűzésben, 2015. július 22-én terrorizmussal és illegális fegyveres szervezet létrehozásával gyanúsította meg. Két gyanúsítottat, köztük Roman Sztojkát, a PSZ kárpátaljai zászlóaljparancsnokát máig nem sikerül kézre keríteniük a hatóságoknak.
Mi is az a PSZ?
Az utóbbi egy-másfél évben ritkán hallani róluk, ám 2014-15 ukrajnai történéseinek kulcsszereplői közé tartoztak. A szervezet a Janukovics-rezsim elleni kijevi Majdan-tüntetéseken jött létre a demonstrálók "önvédelmi egységeinek" tagjaiból. Főként olyan veteránok alapították, akik korábban harcoltak Afganisztánban, Csecsenföldön vagy Grúziában az orosz csapatok ellen.
Először akkor hallattak magukról, amikor a szervezet magára vállalta a 2014 januárjában kirobbant utcai összecsapásokban való részvételt a rohamrendőrökkel szemben.
A szervezet kőkemény soviniszta ideológiát követ, számtalan orosz-illetve kisebbségellenes uszító kijelentés fűződik a nevükhöz. A PSZ-hez köthető kárpátaljai Karpatszka Szics 2015 áprilisában halálosan megfenyegette a Jobbik és a HVIM helyi aktivistáit.
A szervezet vezetője, Dmitrij Jaros a 2014-es választásokon bejutott a parlamentbe, sőt, egy időben az ukrán védelmi minisztérium tanácsadójaként is működött. A kárpátaljai balhé után azonban a PSZ egyre nyíltabban szembefordult Porosenko elnök szerintük "megalkuvó" politikájával, így Jaros inkább lemondott az elnökségről.
Munkácson 2015. július 11-én
négy halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés robbant ki
Mihajlo Lanyo helyi illetőségű ellenzéki parlamenti képviselő testőrei és a PSZ fegyveres alakulata között, vélhetően a csempészpiac felosztása körüli ellentétek miatt.
Lerohanták a Jobb Szektorosokat
Tűzharc tört ki szombat délután Munkácson egy sportlétesítménynél a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges soviniszta szervezet fegyveresei és az ukrán parlament egyik kárpátaljai képviselőjének emberei, valamint a helyszínre érkező rendőrök között. Legalább ketten meghaltak, a PSZ összes fegyverese készültségben országszerte. Ha nem sikerül megfékezni az elborult sovinisztákat, egész Ukrajna lángba borulhat.
A nagy ukrajnai és nemzetközi visszhangot kiváltó incidens után a Kárpátaljára látogató Petro Porosenko elnök leváltotta a megye kormányzóját, rendőrparancsnokát és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei kirendeltségének vezetőjét. Az államfő akkor azt ígérte, hogy
példásan megbüntetik
a munkácsi lövöldözés felelőseit.