Hiába a népakarat, megszavazta a holland felsőház is az EU-Ukrajna egyezményt

Nagy többséggel megszavazta a holland parlament felsőháza kedden az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását, amelyet korábban népszavazáson utasított el az ország lakossága.

A szenátusi képviselők kétharmada támogatta a ratifikációt, a helyi sajtó hírei szerint az ellenzők többsége a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártok soraiból került ki.

"Ez az utolsó lépés a megállapodás elfogadása felé" - mondta Gert Riphagen felsőházi szóvivő arra utalva, hogy az alsóházon már februárban átment a szerződés.

"A szavazás azt a fontos jelzést küldi ukrán barátainknak Hollandia és az egész Európai Unió részéről, hogy Ukrajna helye és jövője Európában van"

- fogalmazott közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A brüsszeli testület vezetője hozzátette: szeretné, ha az Európai Unió és Ukrajna közötti júliusi csúcstalálkozóra teljes egészében lezárulna a folyamat.

Az uniós tagországok közül egyedül Hollandia nem ratifikálta eddig az egyezményt, miután azt tavaly áprilisban a szavazók többsége elutasította az euroszkeptikus szervezetek által kiíratott, nem kötelező érvényű referendumon. A szerződést a szavazók 60 százaléka ellenezte, de a részvételi arány mindössze 30 százalékos volt.

Mark Rutte holland miniszterelnök kérésére az uniós vezetők határozatot fogadtak el tavaly decemberben, amelyben a közvélemény megnyugtatása érdekében világosan kimondták: a szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez később sem szolgálhat majd alapul ilyen döntésre.

A szabadkereskedelmi egyezménnyel azonban kijuthat az uniós piacra a dömpingárú ukrán gabona, ami aztán ledarálhatja a magyar termelőket.

Az agrártárca is aggódik az ukrán és orosz búza miatt

Magyar Zoltán írásbeli kérdéssel fordult Fazekas Sándorhoz, amelyben a jobbik agrárpolitikusa arra volt kíváncsi, hogy milyen hatással lesz az ukrán vetésszerkezet-váltás a hazai piacokra. Ugyanis mezőgazdasági folyóiratokban, de még a kamara kiadványokban is olvashatni arról, hogy az Európát januárban, februárban elérő extrém hideg hatása az ukrán földeken is éreztette hatását, és az elfagyott búzaterületeken kukoricát fognak vetni.