A nép pártján - Elvi nyilatkozat a Jobbik kormányzati alapvetéseiről
1. Minden magyart képviselünk!
A Jobbik lelkéről és küldetéséről
A magyar társadalmat minden különbözősége ellenére a tizenkilencedik század rendre egyesítette, a huszadik század viszont a közös sorsa ellenére lelkileg és fizikailag szinte mindig szerteszét szakította. A huszonegyedik század jelenleg még nyitott kérdés, a történetét most írjuk együtt. Az országot az elmúlt 27 évben kormányzó helytartók és oligarchák elárulták a magyar népet. Míg a helytartók kormányai elsősorban a külföldi érdekeknek szolgáltatták ki az embereket, addig a hazai oligarchák kormánya az itthoni szűk érdekcsoportoknak. Ebből elég volt! Se helytartók, se oligarchák nem kellenek többé! A Jobbik minden magyart képvisel, bármely pontján is éljen a világnak. Politikánk a nép pártján áll, vagyis kormányzása során a nép támogatásával, a néppel együtt, a népet képviselve fog dolgozni a nemzetért, a magyarság határokon átívelő közösségéért. Mi, jobbikosok a kormányzási felelősségre készülve kijelentjük: a Jobbik küldetése, hogy Magyarországot a huszonegyedik században élhetővé, szabaddá, biztonságossá és igazságossá, a magyar társadalmat pedig egységessé, büszkévé és sikeressé tegyük.
A Jobbik idén 18 éves. Fejlődésének különféle állomásai során mindig a hazáját szerető, azért áldozatokat is hozni kész embereket kívántuk összefogni, és ezzel élhetőbbé tenni Magyarországot. A Jobbik 1999-ben néhány, a valódi rendszerváltozás elmaradása miatt csalódott egyetemista szövetségeként jött létre azért, hogy a nemzetben gondolkodó, hazafias ifjúságot összefogja. A felsőoktatási intézmények keretei közül 2002-ben léptünk ki, alakultunk mozgalommá, hogy a frissességet és az életerőt egyesítsük az idősebbek bölcsességével és tapasztalatával. A mozgalom 2003-ban párttá alakult, mert a rendszerváltást eláruló, egymással marakodó, de a háttérben a korrupciót tekintve összefogó pártokkal nem akartunk közösséget vállalni. Alapító Nyilatkozatunkban már akkor lefektettük, hogy minden magyart képviselni kívánunk. 2006-ban az akkori társadalmi ellenállás vezető, parlamenten kívüli erejévé váltunk. 2010-ben nemzeti radikális pártként jutottunk az Országgyűlésbe, ahol bizonyítottuk politikai érettségünket. 2013-ban meghirdettük a néppárttá válás célját, amelyet mostanra meg is valósítottunk. Ez a bal- és jobboldali törésvonalakon való felülemelkedést, a társadalmi hídépítés huszonegyedik századi politikájának felvállalását jelentette, amely során a Jobbik nemzeti rétegpártból nemzeti néppárttá nőtte ki magát. Ma, amikor ezt a dokumentumot elfogadjuk, hisszük és valljuk, hogy a Jobbik nem csupán megérett az ország kormányzására, de az egyedüli erő Magyarországon, amely képes az ország sikeres és tisztességes vezetésére.
A 18 évnyi munka és a reményeink szerint ránk váró kormányzati felelősség arra kötelez bennünket, hogy megálljunk, számot vessünk, és a józan ész nevében elmondjuk, milyen Magyarországot szeretnénk.
2. Boldog magyar emberekből erős magyar közösséget építünk
Az egyén és a közösség viszonyáról
Valljuk a néplélek és a nemzettudat egységét. A kommunisták és baloldali utódaik megkísérelték kigyomlálni a népből a nemzettudatot, a jobboldal pedig, éppen fordítva, rendre elkövette azt a hibát, hogy a nemzeti érzésben nem hagyott helyet a népléleknek. Ez a huszadik századi baloldali és jobboldali politikák óriási tévedése és egyben a társadalomépítési kudarcaik alapvető oka volt. Tanulva a múlt század hibáiból, mi, jobbikosok tudjuk, hogy a magyarság életerős és modern közösségét akkor és csak akkor tudjuk megteremteni, ha identitásunkban a magyar néplélek és a magyar nemzettudat történelmi örökségét egyszerre vállaljuk.
Életerős és modern magyar közösségi identitást nem lehet megnyomorított és kiszolgáltatott egyénekre építeni, csak életerős és teremtő egyénekre. Ezért a magyarság identitásának megerősítése nem csupán közösségi, de egyéni feladat is. A kormányzati politikának alapvető felelőssége, hogy a magyarság egységét úgy erősítse, hogy eközben az azt alkotó egyének a közösségben ne korlátokat, hanem védelmet, ne terheket, hanem lehetőséget, ne megalvadt struktúrákat, hanem éltető örökséget lássanak. A kormánynak ezért segítenie kell a magyar emberek teremtőerejének kibontakozását. Olyan országot szeretnénk, ahol az emberek a szégyen és a kisebbrendűség helyett büszkeséget éreznek, ahol a tanult vesztestudatot felváltja egy egészséges győztestudat, ahol a tehetetlenség helyett az egyéni kezdeményezőképesség erősödik, ahol a társadalom különféle csoportjai nem egymást gyűlölő, hanem egymást erősítő alkotóelemek, ahol az irigység helyett az együttműködés lesz általános, ahol az elfordulást felváltja a közösséghez tartozás igénye. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen pozitív és alkotó társadalmi hangulat megteremtése az elmúlt század traumái és a huszonegyedik század első éveinek kudarca miatt nagyon nehéz feladat, de hisszük, hogy nem lehetetlen. A közösség és egyén harmonikus viszonya, az emberek boldogsága, a társadalom békéje és egysége olyan társadalmi célok, amelyeket egy kormány nem hagyhat figyelmen kívül, és amelyet mindenekelőtt az oktatás- és kultúrpolitikája fókuszába kell állítania, máskülönben vagy a bürokrácia embertelenségének vagy a kiégett cinizmusnak a csapdájában találja magát, ahogy az eddigi kormányzatok.
3. Az ideológia- és a profitközpontú politika helyett az emberközpontú kormányzásban hiszünk!
A Jobbik kormányzati filozófiájáról
A Jobbik a hazájáért, nemzetéért áldozathozatalra kész emberek közössége, amely programjában és munkája során minden magyart képvisel, a nép pártján áll. A huszadik századtól máig tartó kormányzati filozófiák vagy ideológiaközpontúak vagy profitközpontúak voltak. Vagy valamiféle „népboldogító”, általánosan kötelező eszmét képviseltek, vagy valamiféle szűk gazdasági-politikai csoport érdekét. A Jobbik tudja azt, hogy egy jó kormánynak szilárd és világos értékrenddel kell rendelkeznie, de a feladata nem az, hogy egy ideológiát mint valami kényszerzubbonyt az emberekre erőltessen, hanem az, hogy a saját értékrendje alapján kormányozva élhető, szabad, biztonságos és igazságos országot teremtsen. Kereteket, amelyen belül az emberek boldogulni tudnak. Emellett a Jobbik azt is tudja, hogy a gazdasági fejlődéshez profitra van szükség, amely megteremti a jövő beruházásainak alapját, de a feladata nem az, hogy ezt a profitot akár külföldi, akár hazai érdekcsoportok kezében felhalmozza, hanem az, hogy annak segítségével egyre szélesebb jólétet teremtsen. A magukra hagyott munkavállalók ugyanúgy számíthatnak ránk, mint a háttérbe szorított magyar vállalkozók. A Jobbik tehát nem ideológiaellenes és nem is profitellenes, de sem az értékrend, sem a profit nem a célja a kormányzásának, hanem az eszköze. Kormányzati filozófiánk célja maga az ember. A Jobbik ezért emberközpontú politikát képvisel, ahol az ember egyszerre szabadsággal, jogokkal és méltósággal bíró egyén, és ugyanígy felelősséggel, kötelességgel és szolidaritással rendelkező közösségi lény. Valljuk, hogy a huszonegyedik századi siker kulcsa az így felfogott emberközpontú kormányzat.
Mintaként visszanyúlunk a tizenkilencedik század tanulságához, a különféle habitusú, értékrendű és karakterű magyar emberek hazáért való összefogásának teremtőerejű példájához. Ez a minta a huszadik században is megmutatkozott néhány napra, méghozzá 1956-ban, ezért hisszük, hogy ez az erő ma is ott szunnyad bennünk, magyarokban. A huszonegyedik században egyszerre van szükségünk új reformkorra, hogy a nemzet teremtő energiáit összegyűjtsük, és egy élhető ország építésének irányába csatornázzuk be, új szabadságharcra, hogy a magyar népet a külföldi helytartók és hazai oligarchák önkényétől és rablásától megszabadítsuk, végül új kiegyezésre, hogy a múltból megörökölt belső megosztottságaink és lövészárkaink felé teremtő hidakat építsünk.
4. A politika hivatása nem az uralkodás, hanem a szolgálat!
A politika méltóságának visszaadásáról
Az elmúlt évtizedek során az emberekben a politikával kapcsolatban kétféle érzés, viszonyulás erősödött meg. Egyrészt a politikát nem egy nemes hivatásnak tekintik, hanem mocskos és korrupt hatalmi harcnak, amelytől egy normális és tisztességes ember távol tartja magát. Másrészt a politikusokat nem partnernek tartják, nem képviselőnek, akinek mandátuma és feladata, hogy jobbá tegye az országot, hanem távoli idegennek, oligarchának, helytartónak, aki előjogának érzi, hogy uralkodjon az emberek fölött. Hangsúlyozzuk, hogy bár ezek az érzések a mögöttünk hagyott évek tapasztalata alapján teljesen érthetőek és jogosak, de a politika lényege nem ez. Ebbe nem nyugodhatunk bele! A közélet méltóságát és tisztességét vissza kell állítani!
A Jobbik számára a közélet nem az uralkodás joga, hanem a szolgálat kötelessége. A korrupciónak és az arroganciának a közéletet általánosan eluraló pestisét az átláthatóság és alázat gyógymódjával kell kiirtani. Ez a szolgálatra összpontosító politika lehet képes arra, hogy visszaadja a közügyekkel való foglalkozás eredeti méltóságát. Az embereknek azt kell érezniük, hogy a politikusok nem ellenük vannak, és nem belőlük élnek, hanem értük vannak, és értük élnek. Számunkra ezért egyértelmű, hogy a nép pártján vagyunk. A nép pártján lenni azt jelenti, hogy szolgáljuk a közösséget, amelytől a közélet alakításának felelősségét megkaptuk, és azért dolgozunk, hogy minden magyar a szülőföldjén boldogulhasson.
5. Magyar szívvel, józan ésszel és tiszta kézzel kormányzunk!
A munkához való hozzáállásunkról
Az előttünk lévő kormányok politikáját a Jobbik nem csupán elutasítja, hanem a kudarcaikból, hibáikból és bűneikből tanulni is képes. Egyúttal szakítani kívánunk azzal a káros szokással is, hogy az egyik politikai párt a másik programjával, lépéseivel szemben csak elutasító lehet, ezért kormányváltáskor nem csupán a rosszat veti el, hanem vele együtt a jót is kidobja. A Jobbik-kormány a józan ész segítségével képes lesz különbséget tenni aközött, ami jó, és amit folytatni kell, aközött, ami hibás, és amit ki kell javítani, és aközött, ami teljesen rossz és végleg el kell vetni.
A Jobbik a politikai gyakorlata során minden magyart képvisel, vagyis munkánkat először is magyar szívvel végezzük. Emellett a józan észre hallgatunk, ami három dolgot jelent. Munkánk a múltból tanulva a jelenre és a jövőre koncentrál, vagyis jövőközpontú, a szakadékok helyett a hídépítésre koncentrál, vagyis kohézióközpontú, a problémák gyarapítása helyett azok megoldására koncentrál, vagyis megoldásközpontú. Végül a Jobbik a politikai gyakorlata során tiszta kézzel nyúl a feladataihoz, vagyis a közéletben való munkálkodása során nem a saját egyéni érdeke, meggazdagodása motiválja, még kevésbé a korrupt hatalomgyakorlás, hanem az átláthatóság és a szolgálat.
6. Élhető, biztonságos, szabad és igazságos Magyarországot építünk!
Társadalmi és gazdasági feladatainkról
A huszonegyedik századi, a nép pártján álló, emberközpontú és szolgáló politikánk feladata, hogy segítségével élhető, biztonságos, szabad és igazságos országot, valamint hogy egységes, büszke és sikeres társadalmat építsünk. Mivel a kormányzás azonban felelősségteljes és összetett feladat, ezért tisztában kell lennünk a közélet különféle részterületein kitűzött céljainkkal is. Vagyis választ kell adnunk a magyar embereknek arra kérdésre, melyek a legfontosabb célkitűzéseink.
1. Korszerű nemzeteszme. – A magyar néplélek és a magyar nemzettudat adja identitásunk alapjait. A nemzeti hovatartozást hol elfelejtő, hol elfojtó internacionalizmusok és a huszadik századi sovinizmusok helyett olyan korszerű nemzeti identitásra van szükség, amely a magyar embereket nem elkeseríti, hanem lelkesíti, és nem szétszakítja, hanem összeköti, éljenek akár a Kárpát-medencében, akár bárhol a nagyvilágban.
2. Emberközpontú állam. – Az állam van az emberekért, és nem az emberek vannak az államért. A feladatairól önként lemondó, a társadalmat védelem nélkül hagyó éjjeliőrállam és a józan ész határain túlterjeszkedő, túlközpontosító állam helyett olyan, a saját határait ismerő, fékek és ellensúlyok által korlátozott, de erős és felelős államra van szükség, amely az állampolgárokat akár egyénként, akár közösségként képes hatékonyan megvédeni, képviselni és támogatni. Az emberközpontú állam felelősséget vállal a demográfiai válságunk megfordításáért és azért, hogy minden magyar a szülőföldjén boldogulhasson.
3. Értékelvű demokrácia. – A demokrácia nem öncél, hanem eszköz és keretrendszer a békés társadalmi működéshez, amelyet nekünk kell megtöltenünk tartalommal. A liberális demokrácia gyengesége és az azt pusztán tagadó illiberális demokrácia nyersesége helyett egy, az egyetemes, keresztény és európai, valamint a hagyományos közösségi értékeinket védelmező és érvényesítő demokráciára van szükség.
4. Hatékony igazságszolgáltatás. – A társadalom sokszor joggal érzi úgy, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem működik jól. Vagy azért, mert csupán jogszolgáltatást nyújt és nem igazságot, vagy azért, mert lassú és bizonytalan, vagy manapság egyre gyakrabban azért, mert túlságosan átpolitizált. A Jobbik ennek a hatalmi ágnak a függetlenségét is helyreállítja, és biztosítja a magyar igazságszolgáltatás gyors, precíz és megbízható működését.
5. Antikorrupciós harc. – A politika pestise a korrupció, amely mindent megfertőz és elpusztít, amihez csak hozzáér. Az elmúlt kormányzati ciklusok során a korrupció előbb a tűrt, majd mostanra a támogatott kategóriába helyeződött. A Jobbik kormányzásával a haza pénzének ellopása visszakerül a tiltott kategóriába, azon belül is a leginkább üldözött és a legsúlyosabb büntetéssel szankcionált bűncselekmények közé.
6. Érdemelvű társadalompolitika. – A társadalom valódi ereje az igazságosság érvényre jutásában rejlik. Az elitista, kizárólag a felsőbb osztályokra koncentráló társadalompolitika előbb-utóbb érdem nélküli előjogokat, a populista, kizárólag a leszakadókra koncentráló társadalompolitika pedig előbb-utóbb érdem nélküli többletjogokat eredményez, vagyis végül mindkettő igazságtalanságot okoz. Ehelyett az érdemekre és a teljesítményre alapozó, a középosztályt valóban szélesítő, a munkavállalók és a munkaadók igazságos és hatékony együttműködését biztosító társadalompolitikára van szükség.
7. Ökoszociális nemzetgazdaság. – A gazdaság fokmérője, hogy ne csupán egyéneknek, hanem egy egész közösségnek teremtsen jólétet. Olyan gazdaságpolitika kell, amely révén a magyar bérek vásárlóerőben felzárkóznak a nyugat-európai színvonalra. A liberális piacgazdaság és a szociális piacgazdaság versengése helyett ezért olyan huszonegyedik századi gazdaságpolitikára van szükség, amely a tisztességes verseny elvének érvényesülése mellett tekintettel van mind a szociális, mind a nemzetstratégiai, mind a környezeti szempontokra.
8. Termeléstámogató adórendszer. – Az adópolitika célja nem az elvonás, hanem az igazságos és hatékony újraelosztás. A Jobbik szerint olyan adópolitika kell, amely a termelést, a nemzetgazdaság erősödését segíti, ezáltal az állam számára annyi bevételt teremt, amennyiből mind a fiatalok életkezdését, mind az aktívak korrekt munkakörülményeit, mind a rászorulók ellátását, mind az idősek méltó nyugdíját képes biztosítani.
9. Innovatív gazdaságpolitika. – A világ folyamatosan változik, és ez alól a gazdaság sem kivétel. A huszonegyedik századi gazdaságpolitika egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudjuk megtalálni a változásokhoz szükséges alkalmazkodás és a múltban megszerzett tapasztalatok egyensúlyát. Mind a világtól való lemaradás, mind a talaját vesztő sodródás zsákutca. Az az igazán sikeres ország, amelyik a saját társadalmi adottságai között képes megtalálni a globális gazdaságban rejlő lehetőségeket. Ezt jelenti számunkra az innovatív gazdaságpolitika, amely a jövő sikerének egyik kulcsa, hiszen csak így lehetünk képesek igazságos bérek kitermelését szolgáló versenyképes gazdaság létrehozására.
10. Önfenntartó és minőségi élelmiszertermelés. – Magyarországnak mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyhatalommá kell válnia. Az agráriumot irányítók az előző rendszerben a mennyiségközpontú, a rendszerváltozás után a profitközpontú élelmiszertermelés csapdájába vitték az országot. A huszonegyedik századi mezőgazdaságunknak két szempont kell hogy adja a célját: a magyar gazdálkodók tudására építve egyrészt minőségi magyar élelmiszerrel ellátni a magyar embereket, másrészt minőségi magyar élelmiszert exportálni olyan mennyiségben, amilyenre csak képesek vagyunk.
11. Páciensközpontú egészségügy. – Az egészségügy fókuszában az egészségnek kell lennie, nem a betegségnek. Az elmúlt években az egészségügyre vagy úgy tekintettek, mint amit profitorientálttá lehet és kell tenni, vagy úgy, mint aminek a pazarlását a struktúra központi átalakításával kell rendbe tenni. A Jobbik számára az egészségügy az emberek egészségéről és az abban dolgozók jó munkakörülményeiről szól. Mind a pénz, mind a struktúra ehhez tartozó eszközök és semmiképp sem célok.
12. Diákközpontú oktatás. – Az oktatásra fordított pénz nem kiadás, hanem a legfontosabb befektetés. Az ideológia- vagy struktúraközpontú oktatáspolitika helyett olyan dinamikus és jövőorientált szakpolitikára van szükség, amely a diák szellemi, intellektuális, mentális és testi fejlődését helyezi előtérbe. Amely olyan emberek felnevelését tekinti céljának, akik képesek a saját boldogulásukért tenni, és képesek a huszonegyedik század kihívásai között egyénként és közösségként egyaránt sikeresen helytállni.
13. Modern konzervatív kultúrpolitika. – A kultúránk a legtöbb, amit az utódainkra hagyni tudunk. A jobboldali kontra baloldali kultúrharc meddősége helyett a huszonegyedik század kihívásaival őszintén szembenéző, a magyar múlt és magyar jövő útjait összekötni képes, a hagyomány és a haladás elvét egyszerre érvényesítő kultúrpolitikát képviselünk.
14. Környezettudatos magyarság. – Az ökológiai szemlélet a nyugati világban egy ideológiai irányzattá vált, amelyet általában zöldpártok jelenítenek meg. A környezet megóvása a XXI. században szerintünk nem ideológiai vagy pártkérdés, hanem a józan ész diktálta általános kötelesség. Ezért a zöldgondolat nem csupán egyes csoportokat, hanem az egész társadalmat át kell, hogy hassa.
15. Nemzeterősítő külpolitika. – A jó külpolitika igazi kedvezményezettje nem a külföld, hanem a belföld. A korábbi helytartói kormányzások idején a diplomácia iránytűjét a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés adta. A jelenlegi oligarchakormányzás alatt a külpolitika célja a különféle konfliktusok generálása és azok gátlástalan belpolitikai felhasználása. Magyarország és a magyar társadalom egyikből sem profitált. A Jobbik pragmatikus külpolitikája a határokon átívelő magyar nemzet politikai és gazdasági érdekeit tekinti prioritásnak azáltal, hogy mind a nemzetközi közösségekkel, mind a környező államokkal, mind a nagyhatalmakkal a lehető legjobb partneri viszonyra törekszik.
16. Európai identitás. – A migráció kihívása megmutatta Európa sebezhetőségét. Mi, magyarok mindenki hagyományait, szokásait, hitét és identitását tiszteljük és elismerjük, de a magunkét senki máséval nem akarjuk elcserélni. Magyarország nem kér a zsákutcás nyugat-európai multikulturalizmusból, annak ránk való erőltetését a leghatározottabban visszautasítjuk, és meg fogjuk védeni a történelmünk során kialakult kulturális identitásunkat. Kelet-Közép-Európa és ezen belül Magyarország történelmi felelőssége, hogy a XXI. században is megőrizze az eredeti keresztény, európai értékeket, ennek a régiónak ezért törekednie kell a minél szorosabb együttműködésre. Ezen küzdelmünk során viszont el kell kerülni a más kultúrákkal és vallásokkal való összeütközést és konfliktust.
7. Mindenki a szülőföldjén boldogulhasson!
A ránk váró feladat nagyszerűségéről
A huszonegyedik század új és nagy népvándorlások korszaka, amely új és nagy kihívások elé állítja a magyarságot is. Mi a huszonegyedik században azt a feladatot kaptuk, hogy megőrizzük és megerősítsük a magyar népet. Ezért, amikor azt valljuk, hogy a Jobbik lelke és küldetése, hogy minden magyart képviseljen a világban, akkor tudjuk, hogy ez csak akkor lehetséges, ha olyan körülményeket teremtünk, ahol mindenki a szülőföldjén boldogulhat. A Kárpát-medencei magyarnak ne kelljen elvándorolnia, és a kivándorolt magyar térhessen haza.
A politika klasszikus célja, hogy a változó világban a gondjára bízott közösség számára megtalálja a helyes rendet. Nekünk, magyaroknak népünk történelme során minden megpróbáltatás ellenére ez többnyire sikerült. Volt, amikor egy-egy nagy történelmi alak útmutatása, máskor a Szent Korona összetartó ereje, vagy éppen egy széles társadalmi összefogás révén maradtunk meg. A Jobbik célja ezért az, hogy a huszonegyedik században a magyarság számára ezt a helyes rendet megteremtse. Egy olyan határokon átívelő közösséget, amely méltó múltunk, nagyjaink áldozatvállalásaihoz, amelyet nyugodt lelkiismerettel adhatunk tovább az utánunk jövő nemzedékeknek, és amelyért nap mint nap dolgozni megtiszteltetést jelent a számunkra. Mi, akik ezt a dokumentumot elfogadtuk, hálásak vagyunk, hogy a Jóisten akaratából magyarnak születtünk, vállaljuk az ezzel a sorssal járó megpróbáltatásokat, és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy erőfeszítéseinkkel hozzájárulhatunk a magyarság nagy történetének folytatásához.