2017. 06. 13. 11:32

Tényleg a mi feladatunk megharcolni az Iszlám Állammal?

Kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kérte a parlamentet, hogy támogassák kormánya szándékát, amely egyszerre bővítené az Irakban szolgáló magyar katonai kontingens létszámát és mandátumát is. Persze már az is kérdéseket vet fel, hogy erre miért nem a honvédségért felelős tárcavezető tesz javaslatot, de az is meggondolandó, hogy ebbe a fegyveres konfliktusba, amely a nagyhatalmak cinikus és aljas összekaccsintását sem nélkülözi, szükséges-e bevonni katonáinkat, egyszersmind ezzel a terroristák célpontjává tenni a magyar állampolgárokat. A jobbikos Gyöngyösi Márton mindehhez hozzátette azt is, hogy Magyarországnak ugyan van feladata, de az csak egy szolidaritási szövetségben képzelhető el.

Szijjártó Péter napirend előtt tájékoztatta a parlamentet arról, hogy "a terrorizmus elleni nemzetközi háború új szakaszába lépett" - bár felszólalásának döntő részét a bevándorlás témája, és Brüsszel ekézése vitte el. (Ebben egyébként sok újdonság nem volt: a magyar kormány megvédi attól Magyarországot, amit a magyar kormány képviselője aláír Brüsszelben).

Annyiban fontos a migrációs hullámra való hivatkozás, hogy annak egyik kiváltója az Iszlám Állam Közel-Keleten való megjelenése és pusztítása - az amúgy is instabil helyzetet tovább rontva, milliós tömegben menekülésre kényszerítve szíreket, irakiakat.

A világ legbrutálisabb terrorszervezetével szembeni harc most már komoly sikereket tud felmutatni, Szijjártó tájékoztatás szerint a globális koalíció az elmúlt időszakban visszafoglalta az Iszlám Állam által elfoglalt területek 62 százalékát Irakban és 30 százalékát Szíriában, ezzel 4,1 millió embert szabadított fel.

Ismertette, hogy Magyarország tagja annak a 27 országnak, amely aktív katonai szereplője az Iszlám Állam elleni harcnak, több mint ötszáz magyar katona szolgált eddig Irakban a parlament 2015-ös felhatalmazása alapján. Arra viszont már nem tért ki, hogy az ötlet bizony nem a magyar kormány fejéből pattant ki, hanem Washington szólította fel a külhatalmi központokból zsarolt kabinetet. Felmerülhet, hogy vajon lehet-e kompenzálni Paks2 orosz felépítését az Irakba küldött magyar katonák kockáztatásával?

A lényegre térve: a magyar kormány "az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében" azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását, azaz érje el a katonai kiadás a GDP 2 százalékát, emelett az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolják, valamint kezdeményezik a területi mandátum kiszélesítését Irak egész területére.

A külgazdasági miniszter még arra kérne támogatást, hogy a katonai kontingens őrzés-védési, csapatkísérési, kiképzési feladatok mellett katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat is elláthasson. A mandátum 2019 végig szólna.

A parlamenti frakciók reakciói megosztottak voltak. Németh Zsolt (Fidesz) szerint például rendkívül előremutató hazánk szerepvállalásának növelése, és rámutatott, hogy amíg nem szüntetjük meg a terrorizmus okait, addig az nem is szűnik meg. A kereszténydemokrata Firtl Mátyásnak is az volt a célja, hogy a rendelkezésére álló 2 percben a támogatásáról biztosítsa a kormányzatot, de ehelyett valami zavaros előadásba kezdett európai értékekről és határkerítés bontásról.

Az LMP-től és az MSZP-től csak kormánykritika jutott, bár a szocialista Harangozó Tamás azt azért kiemelte, hogy katonai kérdésekben illendőbb lenne Simicskó Istvánt meghallgatni. Ehhez hozzáfűzte, hogy korábbi bizottsági meghallgatásokból az derült ki számára, hogy a honvédelmi miniszternek nincs is pontos fogalma arról, hogy pontosan mennyien és hol szolgálnak Irakban magyar katonák.

Gyöngyösi Márton felszólalásában leszögezte, hogy a Jobbik osztja a kormány azon véleményét, hogy a civilizációra jelenleg a legnagyobb veszélyt az ISIS jelenti, csak abban nem ért egyet a kormányzattal, hogy milyen feladatai van ebben a harcban hazánknak.

Magyarázatként arra figyelmeztette Szijjártót, az értékelésében már nem ment bele abban, hogy az Iszlám Állam egyáltalán miként jöhetett létre, milyen nagyhatalmi lépések után borult lángra a Közel-Kelet, és azóta is milyen cinikus, álságos és terrorszervezetekkel össze-összekacsintó játszmák zajlanak a térségben.

Hangsúlyozta, továbbra sem látszik olyan stratégia, amely mentén létrejöhet a béke Szíriában, Irakban. Emellett a destabilizációt kiváltó nagyhatalmak most szövetségi szinten próbálják szétteríteni a vérengzés és a terrorizmus miatti felelősséget.

Gyöngyösi Márton szerint már csak ezért sem szabad kockáztatni a magyar honvédek életét, és azt sem szabad megengedni, hogy a tevőleges katonai részvétel miatt a magyar lakosság is a terroristák céltáblája legyen.

Nem Magyarország feladata a katonai megoldás, ugyanakkor egy humanitárius szövetségen keresztül segítenünk kell az ott élőket - összegezte a jobbikos szakpolitikus.

Közös a cél? Újra együtt szavaztak a liberálisok és a Fidesz

Kedd délután a kormány javaslatát a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igénylő - határozati javaslatot 133 igen 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház kedden.

 

Bár a Fidesz-KDNP-nek nem lett volna meg a szükséges kétharmada (131 képviselő), ám a segítség megérkezett a liberális oldalról: Fodor Gábor (Liberálisok), Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna (Együtt).